Az Akadémia egyik legfontosabb feladata a döntéshozók segítése mellett a társadalom tájékoztatása arról, hogy hol tart a tudomány – hangsúlyozta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Magyar Tudomány Ünnepe tegnapi megnyitóján. Az egy hónapig tartó rendezvénysorozat során az érdeklődők többek között megtudhatják, milyen lesz a jövő iskolája, vagy éppen betekintést nyerhetnek az őssejtkutatásba.
Az idei rendezvénysorozat mottója: Határtalan tudomány, amely izgalmas szellemi utazást kínál országhatárokon, a tudományok közötti határokon és gondolkodásunk berögződött határain keresztül is – mondta Lovász László. Az MTA elnöke úgy fogalmazott: a tudományos kérdésfeltevést és a kérdésekre adott válaszokat nemcsak az innováció szakemberei hasznosítják, ezek a támpontok segítséget kell hogy jelentsenek a döntéshozóknak is, akik ezáltal pontosabb képet kaphatnak a számukra kevésbé ismert témákban is. Köszöntőjében az MTI tudósítása szerint hangsúlyozta: „Az önálló, szabad munka eredménye adhat csak igazi okot az ünneplésre. Ez az alapja a tudomány művelésének nem csupán az egyes kutatóknál, hanem az Akadémia egész kutatóhálózatában és ugyanígy az egyetemi tanszékeken.”
A megnyitón átadták az MTA 2018. évi tudományos díjait is. A Magyar Tudomány Ünnepe keretében egy hónapon át több száz izgalmas rendezvénnyel várják az érdeklődőket. Egy-egy terület kiemelkedő kutatói a napjainkban különösen aktuális témákban kalauzolják a nagyközönséget – mondta Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, hozzátéve: a rendezvényen idén több mint harminc programmal vesznek részt a határon túli magyar tudományos közösségek. A látogatók többek között az őssejtek által nyújtott lehetőségekről, az emberi szervezet felépítésében és működésében kulcsszerepet játszó mikroorganizmusokról tájékozódhatnak, valamint hogy mit kell tenni ahhoz, hogy jó döntéseket hozzunk. Az ingyenesen látogatható rendezvénysorozat teljes programja megtalálható a Tudomanyunnep.hu oldalon. A kiemelt események közé tartoznak az MTA Székház Dísztermében zajló előadások. Holnap este Domokos Péter fizikus lézerekről, qubitekről, feltörhetetlen titkosírásról és a kvantumtechnológiai kutatások magyarországi élvonaláról beszél, november 8-án Hargittai István, Győri Zoltán és Horn Péter Hungarikumok a tudományban és a hétköznapokban címmel tart előadást. November 12-én Csapó Benő neveléstudományi kutató javaslatot tesz, hogyan használhatná az iskola a „kütyüket”egy egyénibb és örömtelibb tanulási, fejlesztési környezet létrehozására, jövő kedden pedig Dinnyés András biotechnológus előadásából kiderül, hogy gyógyíthatóvá válhat-e az őssejtek segítségével a gerincvelő-szakadás.
