Krónika

Bevált a rabok regisztrációs őrizete

Nyomkövető vigyáz szabadságvesztésének utolsó fél évében a börtön falain kívüli őrzött ingatlanban az arra jogosult elítéltre

Tavalypozitív változás történt a magyarországi börtönöknél: bevezették a regisztrációs őrizet intézményét. Ennek lényege, hogy a kevésbé veszélyes fogvatartottak a börtönbüntetés utolsó fél évét a börtönön kívüli, őrzött ingatlanban tölthetik.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága biztonsági és fogvatartási helyettese, Schmehl János vezérőrnagy szerint működik az új modell, hiszen senki sem került vissza a rácsok mögé új bűncselekmény miatt azok közül, akik eddig szabadultak a korábbinál enyhébb fokú kényszerintézkedésből. Elmondta, jelenleg 114-en vannak reintegrációs őrizetben, 196 elítélt pedig már szabadult. A tavaly bevezetett új jogintézmény a társadalomra kevésbé veszélyes bűnelkövetők számára teremtett lehetőséget arra, hogy szabadságvesztésük utolsó hat hónapját - elektronikus nyomkövető alkalmazásával - az általuk megjelölt, a büntetés-végrehajtási bíró által engedélyezett ingatlanban tölthessék, ha az a jogszabályok által meghatározott kritériumoknak megfelel. Mindez elősegítheti a sikeres társadalmi visszailleszkedést, a fokozatosságot, minimalizálja a káros hatásokat. A büntető törvénykönyvtételesen felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek esetén nem alkalmazható a reintegrációs őrizet. Ilyen például a szándékos emberölés, a terrorcselekmény, a szexuális erőszak vagy a hivatalos személy elleni erőszak. Ahhoz, hogy valaki reintegrációs őrizetbe kerülhessen, több feltételnek kell együttesen megfelelnie. Például hiába ítélnek el lopás miatt valakit egy év szabadságvesztésre, nem részesülhet a kedvezményben, ha korábban már szabadságvesztéssel sújtották.