A legtöbb „alkalmi nagyivó” Litvániában, Ausztriában, Csehországban, Finnországban, Görögországban, Moldovában és Belgiumban van. Hazánkban a férfiak 44, a nők hét és fél százaléka esik ebbe a kategóriába. Évente több mint húsz liter tiszta alkoholt iszik az átlag magyar férfi, hetet a nő.
Vélhetően a karácsonyi-szilveszteri időszakra készülve az alkoholfogyasztási szokásokat elemzi a KSH legfrissebb Korfa című kiadványa. A tanulmány bevezetőjében felhívják a figyelmet arra: az OECD-adatbázis csupán a regisztrált fogyasztást tükrözi, így elsősorban tendenciák megállapítására alkalmas. Európában a legnagyobb mértékben Olaszországban, Franciaországban, Portugáliában csökkent az alkoholfogyasztás az 1960-as évek óta, a legnagyobb növekedés pedig Norvégiában és Izlandon volt. A legtöbb országnál növekvő és csökkenő szakasz váltja egymást, hazánkban az 1980-as évekig nőtt, azóta mérséklődik a fogyasztás.
A WHO-becslések szerint az uniós országok közül Olaszországban isznak a legkevesebbet, átszámítva évi 6,7 liter tiszta alkoholt fejenként, ez napi egy pohár bornak felel meg. A legnagyobb fogyasztó Litvánia, 15,4 literrel, azonban a fehéroroszországi férfiak évi „adagja” 37,5 liter. Hazánk is a magas fogyasztású országok között van, nálunk a férfiak átlaga 20,4 liter, a nőké 7,1 liter.
Amíg korábban voltak jellemzően borivó – mint a dél-európai országok –, és elsősorban sörfogyasztó – Német- és Csehország, Nagy-Britannia – nemzetek, addig az égetett szeszes italok Kelet-Európában élveztek népszerűséget. Mára egységesedett a fogyasztás összetétele, a különbségek mérséklődtek. Magyarországon egyharmad-egyharmad arányban oszlik meg a fogyasztás a „tömény” italok, a borok és a sörök között.
Az „alkalmi nagyivás” jóval gyakoribb a férfiak, mint a nők körében. Az európai országok közül ritka ez a jelenség az olaszoknál, lengyeleknél és hollandoknál, Horvátországban pedig csupán a férfiakra jellemző. Németországban, Spanyolországban, Norvégiában, valamint Bulgáriában, Lettországban és Oroszországban több a férfi, mint a női alkalmi nagyivó, de arányuk harminc százalék alatti.
Magyarországon a férfiak 44, a nőknek hét és fél százaléka veti el néha-néha a sulykot. A legtöbb alkalmi nagyivó Litvániában, Ausztriában, Csehországban, Finnországban, Görögországban, Moldovában és Belgiumban van, itt a férfiak csaknem fele, a nők 17–24 százaléka esik ebbe a kategóriába.
Magyarországon az alkohol okozta halálozás az 1990-es évek közepétől csökken, ám egy friss holland felmérés szerint még mindig a legmagasabb Európában, tíz százalék fölötti, de ott van az élbolyban Finnország, Szlovénia és Dánia. Az alkohol világszerte 3,3 millió ember életét követeli évente.
