Módosulhat az Aranykéz utcai robbantás ügyében a felbujtók köre, amennyiben beigazolódik az egykori olajügyben nyomozó, Sándor István teóriája. A Papa titoktartási kötelezettségét részlegesen feloldották, így tanúként már érdemben is válaszolhat a kilencvenes évek olajügyeinek hátteréről.
Átírhatja a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás ügyében eddig megírt, a felbujtói körről szóló forgatókönyveket, sőt, akár a vádiratot is az a vallomás, amelyet a kilencvenes évek olajügyeinek egykori főnyomozója, Sándor István tett tegnap a Fővárosi Törvényszéken. A Papa néven közismert volt tiszt korábbi, az általa megismert államtitkokra vonatkozó tilalmát részlegesen feloldották, így a tanút néhány kérdés erejéig érdemben is meghallgathatta a bíróság.
Sándor István beszámolt arról, hogy ő volt az Aranykéz utcai merénylet vélt célpontja, Boros Tamás kapcsolattartója a rendőrség részéről. Az ügyészség eddigi vélekedése szerint Borosnak azért kellett meghalnia, mert részletes vallomásokat tett a nyomozóknak az olajos körökről, így az ügy vádiratában felbujtóként szereplő volt energolosról, Portik Tamásról is. A Papa tegnap elmondta, hogy Borosnak nem az energolosokkal volt gondja, hanem a Conti-Cart vezető Radnai Lászlóval, akitől vissza akarta szerezni kölcsönadott százhatvanmillió forintját. Sándor István többször is tanúja volt, amikor Radnai és Boros telefonon veszekedtek, eközben Radnai néhányszor megfenyegette hitelezőjét. Sándor István beszámolója szerint Boros Tamás azután jelentkezett védelemért a rendőrségen, hogy egy alkalommal megkísérelték agyonlőni Budapesten.
Ismert, Radnai László számos, még megoldatlan, a kilencvenes években elkövetett leszámolás ügyében a vád koronatanúja, és már több súlyosan terhelő vallomást tett egykori barátaira, üzlettársaira. Tegnap épp Sándor István előtt hallgatták meg a Cinóber-gyilkosság ügyében, amelyben fenntartotta korábbi állításait, amelyek szerint egy kisebb tartozás miatt Portikék ölették meg a kisstílű bűnözőt. Radnai a kecskeméti maffiaper fővádlottjaként tizenkét évet kapott, amelyet később félbeszakítottak, majd a férfi szinte az összes nagyobb horderejű ügyben tanúként tűnt fel. Igyekezete eddig nem tűnik kifizetődőnek, mert visszavitték a börtönbe, folytatja büntetését, a múlt héten pedig újabb ügyben emeltek vádat ellene.
Sándor István beszámolt arról, hogy ő volt az Aranykéz utcai merénylet vélt célpontja, Boros Tamás kapcsolattartója a rendőrség részéről. Az ügyészség eddigi vélekedése szerint Borosnak azért kellett meghalnia, mert részletes vallomásokat tett a nyomozóknak az olajos körökről, így az ügy vádiratában felbujtóként szereplő volt energolosról, Portik Tamásról is. A Papa tegnap elmondta, hogy Borosnak nem az energolosokkal volt gondja, hanem a Conti-Cart vezető Radnai Lászlóval, akitől vissza akarta szerezni kölcsönadott százhatvanmillió forintját. Sándor István többször is tanúja volt, amikor Radnai és Boros telefonon veszekedtek, eközben Radnai néhányszor megfenyegette hitelezőjét. Sándor István beszámolója szerint Boros Tamás azután jelentkezett védelemért a rendőrségen, hogy egy alkalommal megkísérelték agyonlőni Budapesten.
Ismert, Radnai László számos, még megoldatlan, a kilencvenes években elkövetett leszámolás ügyében a vád koronatanúja, és már több súlyosan terhelő vallomást tett egykori barátaira, üzlettársaira. Tegnap épp Sándor István előtt hallgatták meg a Cinóber-gyilkosság ügyében, amelyben fenntartotta korábbi állításait, amelyek szerint egy kisebb tartozás miatt Portikék ölették meg a kisstílű bűnözőt. Radnai a kecskeméti maffiaper fővádlottjaként tizenkét évet kapott, amelyet később félbeszakítottak, majd a férfi szinte az összes nagyobb horderejű ügyben tanúként tűnt fel. Igyekezete eddig nem tűnik kifizetődőnek, mert visszavitték a börtönbe, folytatja büntetését, a múlt héten pedig újabb ügyben emeltek vádat ellene.
