Krónika

Akár a hunok is építhették a kőleleteket

Régészek felfedeztek egy hatalmas, ezerötszáz éves kőépítményt a Kaszpi-tenger közelében, és feltételezik, hogy a százhúsz hektáron elterülő kőrengeteget nomád törzsek építhették, például a hunok.

A kazahsztáni Stonehenge különböző méretű sziklákból áll, de a legkisebbek is négy méter magasak, és vannak köztük több tíz méteresek is. A sziklalapokat beleállították a földbe, és némelyik egészen úgy néz ki, mint amilyeneket Stonehenge-ben láthatunk. Néhány sziklára fegyverek és teremtmények képét vésték fel. Az egyik legkülönlegesebb felfedezés azonban nem kőből van. Egy részben ezüstből készült nyerget is találtak, amelyet vaddisznók, őzek és ragadozó állatok képei borítanak. Még rengeteg munka áll a régészek előtt, és egyelőre csak annyit sejtenek az építkezés jellege és a sziklák alapján, hogy egy nomád törzs hagyatékát találták meg. Az ezüstnyereg dekorációja abból a korszakból származhat, amikor összeomlott a Római Birodalom, és hunok portyáztak Ázsia és Európa között.