Úgy kell alakítani a világot, hogy abban boldogulni tudjanak azok is, akiknek a világ másik arcát mutatja – hangsúlyozta Áder János a látássérültek nemzetközi napján.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint nyolcvankétezer súlyosan látássérült ember él Magyarországon, közülük csaknem tízezer teljesen vak. A magyar lakosság tizennyolc százalékának van a környezetében gyengénlátó barát, családtag vagy ismerős – derül ki a Kutatópont Kft.-nek a látássérültek nemzetközi napja, más néven a fehér bot világnapja alkalmából, kétezer fő megkérdezésével készített kutatásából.
A felnőttek harminchét százalékával előfordult már, hogy megkérte egy látássérült, hétköznapi szituációban segítsen neki, ezen belül a Budapesten élőknél az átlagnál magasabb volt ez az arány. Míg a látássérült kérésére a lakosság több mint egyharmada segített már, addig negyvenhárom százalék számolt be arról, hogy önszántából tett így.
A felmérés arra is rávilágított, hogy a lakosság tíz százalékánál bár a szándék megvolt a segítségre, ez azonban tettek nélkül maradt. A leggyakrabban ezt azzal magyarázták, hogy más megelőzte őket, egyesek szerint a látássérült elutasította a segítséget, míg tíz százalék félt attól, hogy megbántaná az illetőt, további nyolc százalék pedig nem tudta, miként közeledjen.
A minél önállóbb élet elősegítése a legnagyobb segítség a fogyatékossággal élő, köztük a vakok és gyengénlátó emberek számára, ezért a kormány is ezt tartja a legfontosabb feladatnak – mondta tegnap Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. A politikus bejelentette: száztizenhétmillió forintot biztosítanak a százéves fennállását ünneplő Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) Hermina úti székháza homlokzatának, illetve kultúrtermének felújítására és további harminchárommillió forintot a rendezvényekre. Az államtitkár az MTI tudósítása szerint arról is beszélt, kölcsönös felelősség a látók, valamint a vakok és gyengénlátók közötti együttműködés. Hozzátette, utóbbiaknak is szerepük van a falak lebontásában, hiszen ők tudják elmondani, milyen segítségre van szükségük.
A vakok nem a gondoskodás alanyai szeretnének lenni, hanem önmagukért cselekvő személyek – hangsúlyozta Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke. A jövő nagy kihívásának az informatikai fejlődést nevezte, amellyel szeretnének lépést tartani. A szervezetet egyébként vak hadirokkantak alapították, hogy maguk dönthessenek sorsukról és képviselhessék érdekeiket, valamint koldulás helyett dolgozhassanak, sportolhassanak, és részt vehessenek a kulturális életben.
„Úgy kell alakítani a világot, hogy abban boldogulni tudjanak azok is, akiknek a világ másik arcát mutatja” – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök, a centenáriumi év fővédnöke. Kiemelte, közös világunk akadályait emberséggel, odafigyeléssel, egymást segítve tudjuk legyőzni.
Az ENSZ 1969-ben nyilvánította október 15-ét a fehér bot világnapjává. Maga a fehér bot gondolata Guilly d’Herbemont francia grófnőhöz köthető, aki 1930-ban kampányt indított, hogy Párizsban minden vak vagy látássérült ember a forgalmat irányító rendőrökéhez hasonló, de annál jóval hosszabb fehér botot kapjon.



