A jogharmonizáció volt a cél

A törvényjavaslat hat jogszabályt módosít, és annak elfogadásával Magyarország az uniós kötelezettségének tett eleget. Enyhébb kényszerintézkedéseket vezetnek be, amelyek érintik mind az európai, mind a nemzetközi elfogatóparancs intézményét. Az enyhébb kényszerintézkedések esetén is kötelező lesz a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazása.

Az európai elfogatóparanccsal összefüggésben biztosítják azt is, hogy ha megtagadják egy magyar állampolgárral szemben a büntetés-végrehajtás érdekében kibocsátott európai elfogatóparancsot, az ne eredményezze a büntetőigény érvényesítésének ellehetetlenülését.

Módosult a büntető törvénykönyvben a közösség elleni uszítás tényállása. Mivel az Európai Bizottság úgy látta, hogy a magyar szabályozás nem megfelelő, ezért – hogy Magyarország elkerülje a vonatkozó uniós irányelv nem megfelelő átültetése miatti kötelezettségszegési eljárást – módosították a tényállást. Az új szabályok szerint nem csupán azt büntethetik, aki gyűlöletre, hanem az is, aki erőszakra uszít, és nem csupán egy csoporttal, hanem annak egy tagjával szemben is.