Alig több mint három hete még kérdésesnek tűnt XIV. Leó pápaságának eddigi egyik legjelentősebb látogatása. A 71 éves egyházfő tüdődaganat miatti műtétje után a Vatikánban is felmerült, hogy elhalasztják dél-amerikai útját, vagy enyhítenek a programon. A pápa azonban ragaszkodott az eredeti tervekhez, így tizenkét nap alatt Uruguayt, Argentínát és a számára második hazát jelentő Perut keresi fel.
XIV. Leó péntek reggel elindult Rómából a november 6. és 17. közötti apostoli látogatásra. Az út különösen személyes jelentőségű, mivel Peruban mintegy két évtizedet szolgált misszionáriusként és püspökként, most pedig katolikus egyházfőként tér vissza oda.
A program az elmúlt évek legmegterhelőbb pápai utazásai közé tartozik. Az egyházfő összesen mintegy 30 600 kilométert tesz meg, tizennégyszer száll légi járműre – ebből kétszer helikopterre –, harminchat beszédet mond, és hozzávetőleg ötven eseményen vesz részt.
Tíz városba látogat el, nagyszabású szabadtéri szentmiséket és virrasztásokat vezet, valamint politikai vezetőkkel találkozik. Felkeresi a perui Cuscót is, amely több mint 3300 méterrel fekszik a tengerszint felett. A magasság miatt egy lélegzetvétellel ott körülbelül 35 százalékkal kevesebb oxigénhez jut a szervezet.
Éppen ez az állomás irányította rá különösen a figyelmet a pápa egészségi állapotára és az őt kísérő orvosi háttérre. Az út ugyanakkor azt is megmutatja, milyen mélyen formálta személyiségét és egyházi szolgálatát Latin-Amerika.
A pápát októberben műtötték meg, miután egy rutinvizsgálaton kisebb elváltozást fedeztek fel a tüdejében. Eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét, a szövettani vizsgálat helyi kiterjedésű tüdődaganatot igazolt. Orvosai később közölték, hogy további kezelésre nincs szükség.
Az operációt végző Stefano Margaritora professzor szerint „nincs olyan klinikai ok, amely miatt ez a látogatás ne valósulhatna meg”.
Vatikáni tisztségviselők az utazás előtt hangsúlyozták, hogy a pápa rendelkezésére áll majd orvosi csapat, rendkívüli intézkedéseket azonban nem terveznek.
„Egy jó egészségnek örvendő, 71 éves emberről beszélünk” – fogalmazott a vatikáni szóvivő.
Tájékoztatása szerint a megszokott egészségügyi kíséret utazik az egyházfővel, többek között orvosok, ápolók és a konvojt rendszerint követő mentőautó. További részletekbe nem kívánt bocsátkozni, arra hivatkozva, hogy a pápának nincs „tartós betegsége”. Az utazó újságírók között egyébként orvos is van.
Montse Alvarado, a vatikáni kommunikáció új vezetője kedden azt mondta az újságíróknak, hogy a pápa „állóképessége fantasztikus”, és „bőséges orvosi segítség áll majd rendelkezésére, ha bármi történne”.
Matthew Triplette, a seattle-i Fred Hutchinson Cancer Center tüdőgyógyásza a CNN-nek alacsonynak nevezte annak kockázatát, hogy az út során egészségügyi vészhelyzet alakuljon ki. A lehetséges szövődmények között ugyanakkor a légmellet és a vérrögképződést említette.
A szakember szerint az orvosok a hosszú repülések miatt kis dózisú véralvadásgátlót, lábmozgató gyakorlatokat vagy kompressziós eszközöket javasolhatnak. Ezek a lábakban kialakuló vérrögök kockázatát csökkenthetik, amelyek a tüdőbe jutva súlyos problémát okozhatnak. Hozzátette: a pápa terhelésre fáradékonyabb lehet, különösen a nagy magasságban elérhető kevesebb oxigén miatt.
A műtétet követően sokan számítottak az út lemondására.
„Be kell vallanom, hogy néhány nappal ezelőttig én is azok közé tartoztam, akiknek komoly kétségeik voltak afelől, hogy egyáltalán sor kerülhet-e erre az utazásra” – mondta kedden Guzmán Carriquiry uruguayi egykori vatikáni tisztségviselő, aki közel ötven éven át foglalkozott latin-amerikai ügyekkel az egyház központi igazgatásában.
Emlékeztetett azonban arra, hogy az orvosok engedélyezték a látogatást.
„Ez arra utal, hogy az orvosai szerint a pápa erős fizikumú; egyúttal tanúsítja azt a szenvedélyes vágyát és elszántságát is, hogy elinduljon, és találkozzon a népünkkel” – fogalmazott.
Carriquiry mindazonáltal elismerte: ha ő szervezi az utat, Cuscót kihagyta volna a programból.
XIV. Leó szelíd, visszafogott fellépése mögött határozott akarat áll. Alvarado a CNN kérdésére közölte: a pápa „személyesen erősítette meg ezt az utazást, változtatások nélkül”, és nagyon várja a visszatérést Latin-Amerikába.
A térség, különösen Peru, közel áll hozzá. Alvarado szerint az egyházfő várhatóan gyakran tér majd el az előre megírt beszédektől, és rögtönöz az általa folyékonyan beszélt spanyol nyelven.
„Egészen egyszerűen azért indul el erre az útra, mert el akar menni” – fogalmazta meg Paul Gallagher érsek, a Vatikán külügyminisztere egy október végi római rendezvényen.
A perui állomások ígérkeznek a legérzelmesebbnek. Carriquiry szavaival az egyházfő „fogadott testvérként érkezik, akit a perui nép fogadott be”.
A továbbra is perui állampolgársággal rendelkező pápa először harmincas éveiben jutott el az országba, ahol három különböző időszakban szolgált. Chiclayo püspöki tisztségét 2015 és 2023 között töltötte be.
Most ebbe az északnyugati városba is visszatér, ahol várhatóan rendkívül lelkes fogadtatásban részesül. Az ott élők közvetlen, tevékeny főpásztorként emlékeznek rá, aki egyházmegyéjének településeit lóháton is felkereste.
„A pápa sok éven át élt a vidéki Latin-Amerika egyszerű, szegény és hívő emberei között Peru északi részén, misszionáriusként és lelkipásztorként” – mondta Carriquiry, a Latin-Amerikáért Felelős Pápai Bizottság korábbi titkára.
A látogatás zárómiséjére, a limai Las Palmas légibázisra mintegy 1,2 millió embert várnak. Argentínában szintén hatalmas tömeg fogadhatja: Buenos Aires-i szentmiséjén több mint egymillió hívő részvételére számítanak.
Az argentin látogatásnak különös súlyt ad Ferenc pápa öröksége. Az első argentin egyházfő pápasága alatt egyszer sem tért vissza hazájába. Ennek egyértelmű okát soha nem adta meg; közeli barátja, Carriquiry szerint a távolmaradás „továbbra is rejtély”.
XIV. Leó útja elődje reformjainak folytatására irányuló szándékát is kifejezi, miközben saját, visszafogottabb stílusát követi.
Argentínában mindez feszült társadalmi helyzetben történik. Javier Milei elnök „láncfűrészes” megszorításai a szociális kiadásokat is érintették. Az államfő az állami társadalmi igazságossági programokat a kommunizmussal is párhuzamba állította.
Leó ezzel szemben pápaságának középpontjába helyezte az egyház társadalmi tanítását és a peremre szorult emberek iránti felelősséget. Programjában egy Buenos Aires-i szövetségi büntetés-végrehajtási intézet felkeresése mellett szerepel egy claypole-i gondozóközpont meglátogatása is. Az értelmi és mozgássérült embereket ellátó intézményt szintén érintették a megszorítások.
Milei és Keiko Fujimori perui elnök egyaránt a latin-amerikai jobboldal megerősödésének meghatározó alakja. Mindketten élvezik a Trump-kormányzat támogatását is, amellyel Leó nyilvánosan több kérdésben, különösen a migráció ügyében vitába szállt.
A fiatal Ágoston-rendi misszionáriusként Peruba küldött Robert Prevost latin-amerikai szolgálata döntően alakította későbbi pályáját. Ferenc pápa figyelmét is ez az időszak irányította rá: előbb Chiclayo püspökévé nevezte ki, majd Rómába hívta, és bíborossá tette.
Így vált a 2025-ös konklávé egyik lehetséges pápajelöltjévé. Bár Chicagóban nőtt fel, és ő az Egyesült Államokból származó első pápa, szemléletét mélyen meghatározták latin-amerikai tapasztalatai.
Peruban, a felszabadítási teológia szülőföldjén szolgált. Ez az irányzat a szegények és elnyomottak segítését célzó társadalmi és politikai cselekvést helyezi előtérbe. Püspökként maga is gyakorlati segítséget szervezett az árvizek károsultjainak, a koronavírus-járvány alatt pedig az egészségügyi eszközökre szorulóknak.
Olyan helyi egyházban dolgozott, amely a felszentelt papok és püspökök mellett a világi híveknek, köztük a nőknek is nagyobb szerepet biztosított.
Perui éveiben a papi visszaélések válságának következményeivel is szembesült, köztük egy befolyásos katolikus közösséget érintő súlyos botránnyal. A vatikáni tájékoztatás szerint útja során Argentínában és Peruban is találkozik bántalmazások túlélőivel.
Dél-Amerika továbbra is a legnagyobb katolikus népességű kontinens, bár az elmúlt években csökkent a katolikusok aránya, és erősödtek az evangéliumi egyházak. Uruguayban pedig a térség leginkább szekularizált társadalmával találkozik az egyházfő.
XIV. Leó az egészségi állapota körüli aggodalmak ellenére vállalja pápaságának eddigi egyik legfontosabb külföldi küldetését. Visszatér abba az országba, amely befogadta, és abba a régióba, amely a későbbi pápát is formálta.
