Izraeli régészek felfedeztek egy barlangot, amelyet a neandervölgyi előtti, emberszerű lények használtak, akik akár 400 000 évvel ezelőtt is élhetek, így ez egyike azon kevés lelőhelynek, amelyek ebből a kevéssé ismert időszakból származnak.
Az észak-izraeli Fureidis város szélén található barlangot építési munkálatok érintették volna, amikor a régészek úgy döntöttek, hogy megvizsgálják – írja a CNN.
„Az 1970-es évek kutatói eredetileg azt hitték, hogy a barlangot körülbelül 200 000 évvel ezelőtt használták” – mondta Kobi Vardi, az Izraeli Régészeti Hatóság régésze.
Vardi és kollégája, Ron Shimelmitz, a Haifai Egyetem régészeti docense azonban most felfedezték, hogy a terület akár 400 000 évvel ezelőtt is lakott lehetett. Ezt azután állapították meg, hogy kovakő eszközöket, például kézibaltákat, kaparókat és pengéket találtak, amelyek az akkoriban a területen élő pre-neandervölgyi homininok Acheulo-Yabrudian kultúrájára jellemzőek.
Vardi a CNN-nek elmondta, hogy „nagy meglepetés” volt a barlang. Sokkal idősebbnek bizonyult, mint korábban gondolták. Az Acheulo-Yabrudian kultúra tagjai használhatták, akik a Levantéban, vagyis a Közel-Keleten éltek körülbelül 400 000-250 000 évvel ezelőtt.
A csapat olyan állatok csontjait is talált, mint a dámszarvas és a gazella. Ez arra utal, hogy nagy hominida csoportok éltek együtt a barlangokban, vadállatokra vadászva és tüzet használva, „összetett és gazdag tábori életre utalva” – mondta Shimelmitz az izraeli külügyminisztérium június 11-én közzétett nyilatkozatában.
Azonban a mai napig nem találtak jelentős emberi maradványokat az ebből az időszakból felfedezett barlangok egyikében sem. A fureidisi barlang „egyedülálló, globális jelentőségű helyszín” – mondta Shimelmitz a közleményben.
„Ez az időkapszula az alsó paleolitikum végének egy egyedülálló időszakához tartozik, közvetlenül azelőtt, hogy a neandervölgyiek és a modern emberek dominánssá váltak és számos régióban elterjedtek volna. Ebből a fontos fázisból mindössze néhány lelőhelyet tártak fel Izraelben és a tágabb Levantéban, és ezek többsége kutatás szempontjából hozzáférhetetlen” – fogalmazott.
A csapat bemutatta megállapításait az építőipari vállalatnak, és egy közúti hidat építettek a barlang megmentése, valamint a további vizsgálatok céljából. Vardi szerint a kutatók kiterjedt vizsgálatokat terveznek a helyszínen, amelyek valószínűleg több évig fognak tartani.
„A barlangok feltárásával kapcsolatos nagy reményünk az, hogy talán hominida maradványokra bukkanunk” – mondta.
Armando Falcucci, a Southamptoni Egyetem paleolitikus régészet oktatója szerint a felfedezés hozzájárul az emberi történelem egy olyan korszakának megértéséhez, amelyre általában kevés figyelmet fordítanak.
„Ami ezt a leletet értékessé teszi, az az, hogy visszairányítja a figyelmet egy sokkal korábbi és ugyanilyen kulcsfontosságú időszakra, egy olyan időszakra, amely mélyreható viselkedési és technológiai változásokat hozott mind Afrikában, mind Eurázsiában, beleértve a barlangok intenzív, ismételt használatára való áttérést, mint a táj központi helyeit” – mondta.
„A tűz intenzív használatára utaló bizonyítékok ezen a helyszínen különösen jelentősek. Ebben az időszakban, és pontosan az ilyen jellegű lelőhelyeken válik régészetileg láthatóvá a tűz szokásos, ellenőrzött használata, ami az emberi evolúció egyik fő viselkedési küszöbértékét jelöli” – tette hozzá Falcucci.
