Tízmilliókba kerülhet a cégeknek a munkahelyi pletyka

Amikor a hivatalos, tényszerű vállalati tájékoztatás lassú, vagy elmarad, az információ folyosói pletykaként áramlik tovább. A Munipolis okoskommunikációs hálózat legfrissebb felmérése rámutat, hogy a belső kommunikációs vákuum amellett, hogy mérgezi a munkahelyi légkört, számszerűsíthető anyagi kárt is okoz a vállalatoknak. Ráadásul minél nagyobb egy szervezet, annál gyorsabban fordulhat a dezinformáció a menedzsment ellen.

A legtöbb cégnél a mindennapi hajtás mellett egyszerűen nincs mód és idő arra, hogy minden egyes dolgozót személyesen vagy hosszadalmas értekezleteken tartsanak képben a cég aktuális helyzetéről. Ha azonban a vezetés hallgat, a háttérben elindul a találgatás, nagyon gyakran tényként tálalva és továbbadva. A bizonytalanság rosszindulatú interpretációknak is teret ad, amelyek gyorsan mérgezni kezdik a munkahelyi légkört, és módszeresen leépítik a cégbe vetett dolgozói bizalmat. Ha a vállalkozás amúgy is változás előtt áll, a veszély még nagyobb.

A Munipolis nemzetközi felmérések és saját, több országra kiterjedő ügyféltapasztalatai alapján vizsgálta, hogyan viszonyulnak a különböző munkakörben dolgozók a jelenséghez. A munkavállalók 64%-a tartotta jellemzőnek, hogy ha nem kapnak időben pontos információt a vállalati változásokról, a kollégák egymástól hallott félinformációk alapján kezdenek el kombinálni. A válaszokban nem volt jelentős eltérés az irodai és fizikai munkát végzők véleményében.

A kezeletlen folyosói pletykák miatti érzelmi feszültség és motiválatlanság dolgozói becslések szerint és témától függően, de jelentős, szubjektív megítélésük szerint akár 15-20%-os hatékonyságromlást idéz elő az érintett osztályokon vagy csoportokban. Egy 200 fős középvállalat esetében a kieső munkaidő, a hibás teljesítések, a motivációvesztés és a bizonytalanság miatt emelkedő fluktuáció forintban éves szinten akár több tízmilliós, közvetlen veszteséget is jelenthet a cégnek. Hallgatni tehát tényleg arany, de a kiadási oldalon.

A pletyka azért is hatékonyabb, mint a szokásos hivatalos csatornák, mert majdnem mindenkihez eljut, és nem vár jóváhagyásra. Ha a vezetés nem mond semmit, a munkatársak maguk fogják kitölteni a csendet, és jellemzően nem optimista forgatókönyvekkel, hiszen a kommunikáció hiánya eleve bizalmatlanságot szül – mutat rá a helyzet veszélyeire Czinger Erik, a Munipolis magyarországi vezetője. „Minél nagyobb egy vállalat, annál jobban eltávolodnak egymástól a döntéshozók és a végrehajtók. A fizikai és szervezeti távolság miatt a menedzsment és a dolgozók között gyorsan kialakulhat egyfajta „mi és ők” szembenállás. Még a rossz hírek őszinte és egyenes közlése is sokkal kisebb kockázatot hordoz, mint a pletyka közvetlen gazdasági károkozása.

A kutatás rávilágít, hogy bizonyos vállalati méret felett a hagyományos eszközök – mint a faliújság vagy a hetente, havonta kiküldött körlevelek – már nem tudnak lépést tartani a spontán hírárammal. Olyan belső kommunikációs csatornákra van szükség, ami beosztástól és helyszíntől függetlenül, kontrolláltan eléri a munkavállalókat. Ha a hivatalos, hiteles információ azonnal és célzottan megérkezik, a pletykának egyszerűen nem marad sem ideje, sem tere eltorzítani a valóságot.