Krónika

Megújul a műemléki védettségű kelenföldi szerelőcsarnok tetőszerkezete

Az épületet 1997-ben nyilvánították ipari műemlékké - olvasható

Megújul a kelenföldi autóbuszgarázs ikonikus szerelőcsarnokának tetőszerkezete, a most kezdődött beruházás révén hosszú távon megóvható az ipari műemléki védettségű épület és javul az energiahatékonyság is - közölte a BKV szerdán az MTI-vel.

Megújul a műemléki védettségű kelenföldi szerelőcsarnok tetőszerkezete
Korszerűbb és energiahatékonyabb lesz a kelenföldi autóbuszgarázs
Fotó: Facebook/BKV Zrt.

Közleményük szerint a felújítás során a csaknem kilencezer négyzetméteres tetőszerkezet új víz- és hőszigetelést kap. A munkálatok várhatóan még idén befejeződnek, a telephely működése a felújítás alatt is zavartalan marad.

A bontási és építési munkálatokat párhuzamosan végzik a szakemberek: a nyolc kupolából álló tető héjszerkezetén a szigetelést visszabontják, majd ezzel egy időben a már bontott szakaszon visszaépítik az új szigetelést - írták.

Mint olvasható, a mintegy kilencven éves épület szerelőcsarnokán utoljára az 1980-as években végeztek jelentősebb felújítást. Az azóta eltelt idő alatt a vízszigetelés elöregedett, ezért egyre gyakoribbá váltak a beázások, így szükségessé vált a teljes korszerűsítés. A beruházás eredményeként hosszú távon megőrizhető az ipari műemléki védettségű épület műszaki állapota.

A kelenföldi autóbuszgarázs a fővárosi közösségi közlekedés egyik meghatározó autóbuszos bázisa: a telephelyről hétköznap 143 autóbusz áll forgalomba, elsősorban Dél-Buda és több kiemelt belvárosi vonal kiszolgálására. A garázs emellett a BKV nosztalgiajármű-állományának fenntartásában is fontos szerepet játszik - mutatott rá a BKV.

A társaság kitért arra is, hogy a felújítás után a korszerűbb hőszigetelésnek köszönhetően csökkenhet az épület energiafelhasználása, így gazdaságosabbá válik az üzemeltetése.

A közlemény szerint a kelenföldi szerelőcsarnok a magyar ipari építészet egyik különleges alkotása. A nyolc boltívből álló, elliptikus paraboloid alakú vasbeton héjszerkezet az 1940-es évek elején világszinten is különleges mérnöki teljesítménynek számított, hiszen ekkora méretű, oszlopok nélküli csarnok korábban nem épült. A terveket Padányi Gulyás Jenő építész és Menyhárd István statikus készítette. Az épületet 1997-ben nyilvánították ipari műemlékké - olvasható.

Kapcsolódó írásaink