Krónika

A romániai szász evangélikus egyház szerint nem volt előre látható a muzsnai erődtemplom várfalának leomlása

Ideiglenesen biztonságossá tették a falomlás által érintett területet

A romániai szász evangélikus egyház szerint nem volt előre látható a muzsnai erődtemplom várfalának leomlása, ehhez a szélsőséges időjárás és a környékbeli nehézgépjármű-forgalom is hozzájárulhatott - közölte a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház közleménye alapján a Kolozsvári Rádió

A romániai szász evangélikus egyház szerint nem volt előre látható a muzsnai erődtemplom várfalának leomlása
A muzsnai XV. századi erődtemplom falának egy része leomlott
Fotó: Facebook/Ministerul Culturii

A muzsnai erődtemplom tulajdonosaként az egyház a szakemberek helyszíni szemléje alapján arról tájékoztatott, hogy a rendelkezésre álló információk szerint nem lehetett előre jelezni a XV. századi műemléktemplom várfalának leomlását. A Szeben megyei községben szombaton omlott le az erődített templomot körülvevő, 9 méter magas várfal északi része.

A nagyszebeni székhelyű egyházi vezetés közleményében hangsúlyozta, hogy az egykor szászok lakta település evangélikus templománál az elmúlt három évtizedben nagyszabású felújítási és restaurálási munkálatokat végeztek. Többek között alapjaiban megerősítették a most leomlott északi várfal közelében lévő tornyot, melyen a múltban repedések jelentek meg.

Mint közölték, a falomláshoz több tényező is hozzájárulhatott: az elmúlt évek szélsőséges időjárása, a falazaton lévő dús növényzet és a műemlék közvetlen közelében zajló nehézgépjármű-forgalom keltette rezgések.

Az ingatlan tulajdonosaként az egyház közölte: ideiglenesen biztonságossá tették a falomlás által érintett területet, és szakértői felmérés zajlik a műemlék állapotáról.

Az evangélikus erődtemplom egykor védelmi funkciókat szolgáló várfalának északi része szombat hajnalban omlott le. A román kulturális minisztérium a baleset után közölte, hogy az épületegyüttes északi oldalán legutóbb 2017-ben végeztek sürgősségi állagmegőrzési munkálatokat a szaktárca engedélyével. Az épület megtámasztását és biztonságossá tételét szolgáló beavatkozást a romániai szász evangélikus egyház finanszírozta. A munkálatokat azonban nem vették át hivatalosan, ugyanis ezek megálltak a régészeti feltárásnál, anélkül, hogy a projekt további szakaszait megvalósították volna - tették hozzá.

Az egykor szászok lakta Muzsna (románul Mosna, németül Meschen) műemlék erődtemploma a környék egyik legértékesebb késő gótikus stílusban épült temploma. 1480 és 1486 között épült, az építkezést a híres nagyszebeni szász kőműves, Andreas Lapicida vezette. Orgonáját a bécsi Carl Hesse mester készítette, 2014-ben helyezték újra üzembe.

A jelenlegi templom egy korábbi bazilika külső falaira épült, háromhajós, bordás rácsos boltozata van. Tornyokkal megerősített parasztvár veszi körül, melynek egy, vélhetően a XIV. századból származó gótikus kápolna is része. Az erődítmény építését 1520-ban kezdték, a téglalap-alakzatú, bástyákkal is rendelkező vár falai 9 méter magasak, kaputornya délkeleti irányba néz. A templom a várfallal együtt az erdélyi szász építészet egyik műremeke, A-kategóriás műemlékegyüttes.

Kapcsolódó írásaink