A sarkvidéki jég és a felhőképződés

Nyáron az arktiszi jég nemcsak elolvad, hanem sekély olvadékvíz-medencékkel is beborítja, amelyek apró részecskéket juttatnak a levegőbe, és befolyásolják a felhőképződést.

Az ezekből a víztestekből származó mintákban a tudósok több jégmagképző részecskét találtak (amelyek segítik a vízgőz megfagyását), mint a környező tengervízben, ami a pocsolyákon belüli biológiai aktivitásra utal. Ezek a részecskék a tengervízzel és üledékkel kevert olvadt hóban élő mikrobákból és baktériumokból származhatnak.

Az Arktisz négyszer gyorsabban melegszik, mint a bolygó, és az olvadási időszakok egyre hosszabbak, ami azt jelenti, hogy több ilyen pocsolya lesz, és az éghajlatban betöltött szerepük is növekedni fog.

Az adatokat a MOSAiC expedíció során gyűjtötték, amelyben 20 ország tudósai vettek részt, és a kutatók most arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi modellek rosszul reprodukálják az arktiszi felhőket, de ha megértjük, hogyan működnek ezek a részecskék, az segít majd a sarkvidéki régiók időjárás- és éghajlat-előrejelzéseinek javításában.