David Attenborough, „a természet hangja”, pénteken ünnepli a 100. születésnapját

Több mint 70 évnyi filmkészítés után Attenborough azonnal felismerhető hangja egyet jelent a természet történetével. Továbbra is a környezetvédelemért folytatott küzdelem élvonalában áll, és az elmúlt években a leghatásosabb munkáinak egy részét alkotta - írja a Reuters.

„A természeti környezetünk szépségének és sebezhetőségének közvetítésére való képessége páratlan” – így foglalta össze 2019-es eredményeit a néhai Erzsébet királynő.

Attenborough filmjei a természet csodáit és tragédiáit is közvetítik a nézők számára szerte a világon.

A kiemelkedő jelenetek közé tartozik a két játékos fiatal hegyi gorillával való találkozása, akik rámásztak az 1979-es, mérföldkőnek számító „Élet a Földön” című sorozatában.

Közönségét ámulatba ejtette egy fókára vadászó kardszárnyú delfincsapat csapatmunkája azzal, hogy hullámokat keltett a jég feltörésére, és 2012-ben elmesélte „Magányos George”, az utolsó túlélő Pinta-szigeti teknős történetét, ami könnyekre fakasztotta az embereket.

„Körülbelül 80 éves, és kezd kicsit nyikorogni az ízülete – ahogy én is” – mondta az akkor 86 éves Attenborough.

George halála, két héttel a leforgatása után, fajának kihalását jelentette.
„Felhívta a világ figyelmét környezetünk törékenységére” – mondta Attenborough akkoriban.

Míg Attenborough számos országos népszerűségi felmérés élén végzett, az ország legcsodáltabb emberének és a legnagyobb élő brit kulturális ikonnak nevezték, barátai szerint a szemét forgatja, amikor „nemzeti kincsnek” tartják.

Ahogy a klímaváltozás felgyorsult, és a világ nagy részét fenyegető veszély egyre sürgetőbbé vált, Attenborough 90-es éveinek nagy részét a közvélemény tudatosságának növelésének szentelte.

2017-es kasszasiker filmje, a „Kék bolygó 2”, amely az óceánban lévő műanyag csapására világított rá, a brit televíziózás legmagasabb nézettségi adatai közé tartozott, mielőtt világszerte eladták volna műsorszolgáltatóknak. Az albatroszok, akik akaratlanul is az óceánból kihalászott műanyaggal etették fiókáikat, megrázták a közvéleményt, és arra késztették a brit kormányt és a nagyobb kiskereskedőket, hogy intézkedéseket jelentsenek be a műanyagok felhasználásának csökkentésére.

„Azt hiszem, mindenki, aki látott bármit is abból, amit Sir David tett, inspirációt kapott arra, hogy törődjön a természettel” – mondta Doug Gurr, a londoni Természettudományi Múzeum igazgatója.

Nagy-Britanniában Attenborough centenáriumát egy hétnyi BBC-s különleges közvetítéssel, élő koncerttel a Royal Albert Hallban, múzeumi eseményekkel, természetjárással és faültetéssel ünneplik.

A adások között szerepel új sorozata, a „Titkos kert”. A BBC kollégái szerint 99 évesen is intenzíven részt vesz a műsorkészítésben, amit kitartó kíváncsisága és a történetmesélés öröme hajt.

„Ez tipikus David. Mindent igazán élvezetessé tesz” – mondta Mike Salisbury, aki számos Attenborough dokumentumfilm producereként dolgozott.
Az 1926. május 8-án született Attenborough gyermekkorát kövületek, rovarok és szárított tengeri csikóhalak gyűjtésével töltötte.

BBC-s karrierje 1954-ben indult be, amikor bemutatta a „Zoo Quest” című műsort, amelynek keretében a világ távoli részeire utazott, és állatokat hozott vissza a londoni állatkertbe.

Az 1970-es évekre a műsorszolgáltató műsorvezetőjévé emelkedett, de úgy döntött, hogy visszatér a természetfilmek készítéséhez.

Az 1979-ben, 52 éves korában vetített „Élet a Földön” című műsor ismertté tette. Ő írta a teljes 13 órás forgatókönyvet, és három éven át utazta a világot, hogy elmesélje az evolúció történetét az egyszerű élőlényektől az emberig.

Ezt több tucat dokumentumfilm követte, köztük a „Kék bolygó”, a „Fagyott bolygó” és a „Dinasztiák”. Ahogy teltek az évtizedek, a cselekvés szükségességének érzése csak fokozódott benne.

„Hogyan nézhetnék az unokáim szemébe, és mondhatnám, hogy tudom, mi történik a világgal, és mégsem tettem semmit?” – mondta Attenborough.