Elhunyt Georg Baselitz világhírű német festő, grafikus, szobrász és műgyűjtő

Georg Baselitz neve világszerte ismert monumentális festményeiről és szobrairól, egyedi látásmódú grafikáiról, és övé volt a világ egyik legjelentősebb manierista grafikai gyűjteménye is.

A művész a szászországi Deutschbaselitzben született 1938. január 23-án Hans-Georg Kern néven. 1956-tól az alkalmazott művészetek kelet-berlini főiskoláján folytatott festészeti tanulmányokat, de két szemeszter után „politikai éretlenség” címén el kellett hagynia a főiskolát. 1957-től Hann Trier professzor irányítása mellett a nyugat-berlini Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait és ekkor vette fel a Baselitz művésznevet is. 1963-ban lépett először a nyilvánosság elé két szexuális szimbolikával megterhelt képével a berlini Galériában.

Az új-expresszionizmus egyik legjelentősebb képviselőjeként tartották számon. Nagyformátumú vásznait képes volt egyetlen emberi figurával kitölteni. A színeket több rétegben vitte fel képeire. 1969 óta valósággal „fejre állította” motívumait, ez szinte a védjegyévé vált. Már korán elfordult a belső realizmustól terhelt kelet-németországi irányzattól, de a nyugati absztraktizmusban is új utakat keresett magának. Az egyik legtöbbet foglalkoztatott és legtöbbet kereső művész volt. A zürichi művészház számára készített 20 részes „kép-falát” például 2 millió dollárért vették meg.

A portré- és tájképfestészeten kívül előszeretettel foglalkozott grafikák, linóleummetszetek és faszobrok készítésével is. Műveit Berlinen kívül bemutatták Münchenben, Londonban, Zürichben, Barcelonában, New Yorkban és a világ több más városában is. 2004-ben a japán Praemium imperiale császári díjjal tüntették ki. 2019-ben a Francia Képzőművészeti Akadémia felvette tagjai közé. 2021-ben hat képet ajándékozott a New York-i Metropolitan Múzeumnak (Met). 2025-ben manierista grafikai gyűjteményéből nyílt kiállítása a Szépművészeti Múzeumban Manierista szemmel címmel.

Baselitz hosszú éveken át szoros szakmai kapcsolatot ápolt a budapesti Szépművészeti Múzeummal. 2017-ben Baselitz első budapesti életműkiállítását Újrajátszott múlt címmel rendezte meg az intézmény, majd 2020-ban a művész a múzeum grafikai gyűjteményének 150 éves jubileumára harminc saját nagyméretű grafikai alkotást adományozott.

A múzeum 2023-ban megújult és újranyitott grafikai kiállítóterének Baselitz X Schiavone – Egymást metsző korok című nyitókiállításán Baselitz és a 16. századi velencei alkotó, Andrea Schiavone sokszorosított grafikái szerepeltek. Erre az alkalomra a múzeum kölcsönkapta a művésztől az Asger Jorntól ellágyulok című, 2011-ben készített festményét, amelyet a kiállítás bezárását követően a művész hosszú távú letétbe adott a Szépművészetinek. Mindezeken túl a művész 2023 őszén a múzeumnak adományozta Dinard 1929 című, 2023-ban alkotott nagy méretű festményét is.