Érmét találtak az ókori Trójából

Egy 13 éves iskolás fiú egy apró érmét talált egy berlini mező , amelyet az i. e. 3. században vertek Trója városában, a mai Nyugat-Törökország területén. Az érme az első ókori görög tárgy, amelyet valaha a német fővárosban találtak.

A tinédzser 2025 novemberében, a Petri Berlinben, egy középkori latin iskola alapjaira épült interaktív régészeti laboratóriumban mutatta meg leletét a tudósoknak.

„Senki sem tudta pontosan, mi az, mert az érme olyan kicsi volt. Egyértelmű volt, hogy valami ősi tárgyról van szó” – mondta Jens Henker, a berlini kulturális örökségvédelmi hivatal régésze a Smithsonian magazinnak.

A numizmatikus trójai érmeként azonosította a leletet, amely körülbelül Kr. e. 281-261 között keletkezett. A jelentés szerint az előlapon Athénét, a háború és a bölcsesség görög istennőjét ábrázolja korinthoszi sisakot viselve, míg a hátlapon az istennő kalathosz fejdíszt visel, jobb kezében lándzsával, a másikban pedig orsóval.

„A szakértők eleinte nem voltak biztosak benne, hogy az érmét egy modernkori gyűjtő veszítette el Spandauban, Nyugat-Berlin egyik kerületében, vagy a keletkezése idején temették el a földben. Henker azonban hamarosan rájött, hogy a mező, ahol a fiú megtalálta az érmét, ismert régészeti lelőhely” – tette hozzá a cikk.

Az 1950-es és 1970-es években végzett ásatások azt mutatják, hogy a területet temetkezési helyként használták, valószínűleg a kora vaskortól (kb. Kr. e. 800–450) és az azt követő évszázadokban. A helyszínen talált tárgyak között kerámiatöredékek, egy bronz gomb és egy szláv kés tokja található.

Ugyanakkor gyakran találtak temetkezésekben olyan ősi pénzérméket, amelyeket nem olvasztottak be újrafelhasználás céljából, ami arra utal, hogy „egyfajta temetési felajánlásként helyezték el őket a sírokban” – tette hozzá Henker.

„Olyan, mint egy emléktárgy, amivel emlékezni lehet valamire – talán akár valamilyen élményre is az életből” – mondta.

A tudós és kollégái egyelőre csak találgatni tudnak az érme útjáról. A kereskedelem az egyik lehetséges magyarázat, de Henker azt feltételezte, hogy az ókori görögök germán népeket toboroztak katonáknak, hasonlóan ahhoz, ahogyan a rómaiak tették évszázadokkal később – írta meg a Smithsonian.

„Vannak időszakok, különösen a vaskorban, amikor népességcsökkenés van, és nem tudjuk, hová tűntek ezek az emberek. Hirtelen eltűnnek. Talán a görögökhöz mentek, csatlakoztak fegyveres erőikhez. Ez még csak nem is hipotézis. Ez csak egy találgatás” – jegyezte meg a régész.