Miért nincs minden emlősnek vakbele?

A kutatások azt mutatják, hogy ez a szerv legalább 30 alkalommal jelent meg és tűnt el egymástól függetlenül különböző evolúciós leszármazási vonalakban. A közönséges háziállatoknak – a kutyáknak és a macskáknak – nincs vakbelük, míg sok más emlősnek, köztük az ausztrál erszényeseknek, mint például a vombatoknak és a koaláknak, jól fejlett vakbelük van, amely gyakran fontos szerepet játszik az emésztésben.

Például a vombatoknál a vakbél kulcsszerepet játszik a kemény növényi anyagok erjedésében. Ez a változékonyság cáfolja azt az elképzelést, hogy a vakbél egy csökevényes és haszontalan szerv. A modern tudomány egy adaptív tulajdonságnak tekinti, amely egy adott étrendhez és egy specifikus bélmikrobiom fenntartásának szükségességéhez kapcsolódik.

A vakbél egyfajta „menedékként” szolgálhat a hasznos szimbiotikus baktériumok számára, amelyek segítik az ételek emésztését, vagy elősegítik a mikroflóra gyors helyreállítását bélfertőzések után. Jelenléte vagy hiánya a különböző fajokban tükrözi azok ökológiai réseit: előnyös a fermentatív emésztésű növényevők számára, de könnyen elveszik a szigorú húsevőknél.

Így a függelék története a konvergens evolúció feltűnő példája, amelyben ugyanaz a szerv önállóan keletkezik nem kapcsolódó fajokban hasonló környezeti kihívásokra válaszul.