Krónika

Titokzatos áramszünet Berlinben

A kormány egymillió eurót ajánl annak, aki megfejti mi állhat a háttérben

Egymillió euró nyomravezetői díjat ajánlott fel a német kormány kedden annak, aki segít a hatóságoknak tisztázni, hogy pontosan mi vezetett január elején Berlinben a több napig tartó áramszünethez

Titokzatos áramszünet Berlinben
2026. január 4-én kora reggel fény látszik egy berlini lakóház ablakán a Zehlendorf kerületben, miután a környék áramvezetékei súlyosan megrongálódtak, ami áramkimaradást okozott, és több tízezer háztartás maradt áram nélkül a német fővárosban
Fotó: AFP/Ralf Hirschberger

Alexander Dobrindt belügyminiszter közölte, hogy a kivételes jutalmat az kaphatja meg, aki a következő négy hétben döntő információval szolgál az áramszünetet előidéző tűzeset ügyében a rendőrségnek.

A rendőrség január eleji tájékoztatása szerint az áramszünetet az okozhatta, hogy szándékosan felgyújtottak egy kábelhidat a Berlintől délre lévő Teltow-csatornánál. A tűz következtében szombat hajnalra 45 500 háztartásban és 2200 ipari létesítményben ment el az áram, és a szolgáltatást csak öt nap múlva tudták az egész városban helyreállítani. A gyújtogatás elkövetőjeként egy Vulkán csoport nevű, szélsőbaloldali rejtélyes szervezet jelentkezett, a berlini ügyészség ezen a vonalon indított vizsgálatot, de a nyomozás a jelek szerint megakadt, azóta semmiféle eredményről nem tudtak beszámolni a hatóságok.

A Vulkán csoport 2011 óta már több alkalommal jelentkezett különféle támadások elkövetőjeként, például 2024 márciusában azt állították, hogy ők gyújtották fel azokat a kábeleket, amelyek egy Berlin melletti Tesla-gyár áramellátását biztosítják. A hatóságok egyetlen esetben sem tudták azonosítani az elkövetőket, az esetleges cinkosaikat, sem a csoport tagjait.

A berlini áramszünet rávilágított a német főváros létfontosságú infrastruktúrájának sebezhetőségére, miután egyértelművé vált: egyetlen berendezés felgyújtása hatalmas üzemzavart tudott okozni, és nem álltak rendelkezésre olyan párhuzamos rendszerek, amelyek a vészhelyzetben biztosították volna az áramellátást.

Alexander Dobrindt sajtótájékoztatóján azt ígérte, a német szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) még a héten jogszabályt fogad el a létfontosságú infrastruktúra védelméről. A miniszter elismerte, Németországban az infrastrukturális létesítményekre vonatkozóan túl sok adat nyilvános.

Dobrindt kijelentette: jelentősen megerősítik a baloldali szélsőségesség elleni küzdelmet a német biztonsági ügynökségeknél, de ez nem megy majd a radikalizmus egyéb formái ellen harc rovására.

„Sok sikerünk volt a szélsőjobboldallal és az iszlamista terrorizmussal szemben, de a baloldali szélsőségesség nem kapott elegendő figyelmet, és azt látjuk, hogy a baloldali terrorizmus újra erőteljesen megjelent” – mondta a német belügyminiszter.

Kapcsolódó írásaink