Az antiszemitizmus ma is fenyegeti Európát!

A miniszter felhívta a figyelmet, hogy az antiszemitizmus nemcsak az európai társadalmak perifériáján, hanem a fősodratú médiában, a politikában és a közbeszédben is erősödik, s ennek nyomán veszélyben érzik magukat a zsidó diákok, s hátrányosan megkülönböztetnek zsidó művészeket, tudósokat, zsinagógákat és temetőket gyaláznak meg, zsidókat sértegetnek vagy ölnek meg pusztán azért, mert zsidók.

„Mindez nem csak és nem elsősorban a zsidó közösségek ügye, hanem minden európaié, mert civilizációnk alapjai forognak kockán”- mondta Bóka János. Az okok feltárásakor kitért a jelenség újabb formájának két, újabban megjelent forrására: a politikai iszlám radikális változatára, és az új radikális baloldal úgynevezett woke mozgalmára, melyek külföldről, a Közel-Keletről, illetve az Egyesült Államokból érkeztek Európába.

Európa mindkettő, Európa zsidó-keresztény civilizációs alapjait megkérdőjelező jelenséggel szemben védtelen, mert azok jól alkalmazkodtak az európai társadalmi és kulturális környezethez.

Ezeknek a politikai irányzatoknak Európa zsidó közösségei és zsidó öröksége a célpontjai. Megosztják a társadalmakat, legyengítik „szociális immunrendszerét”, és utat nyitnak más társadalmi csoportok későbbi megtámadásához is. „Mindig a zsidókkal kezdődik, de soha nem a zsidókkal ér véget”- emlékeztetett Bóka János a történelem tanulságaira.

Európa ezen mozgalmakkal szembeni védtelenségének oka az ellenőrizetlen tömeges migráció és a megfelelő külső határvédelem hiánya, valamint a jogrendszerek, az emberi jogi és társadalmi igazságosságról alkotott fogalmak, valamint a felsőoktatási rendszer jelenlegi működése.

„Nem lehet küzdeni az antiszemitizmus ellen, ha jogilag képtelenek vagyunk ellenőrizni határainkat, ha az egyetemek az érvek ereje helyett az erő érveinek engednek, és ha végső soron hiányzik a politikai legitimáció a jogi keret az azt alkalmazó intézmények mögül” – magyarázta Bóka János.

A miniszter fellépést sürgetett mind az okok, mind a következmények ellen. „Ez a remény, az ellenállás és a cselekvésre való felhívás üzenete”- összegezte mondandóját, és példaként említette a magyarországi zéró tolerancia politikáját, a zsidó közösségek védelmét és erősítését, és a stratégiai partnerséget és barátságot Izraellel még a legnehezebb körülmények között is.

Bóka János beszéde második, az antiszemitizmus elleni küzdelemnek szentel konferencián hangzott el, melyen Amiháj Csikli diaszpóraügyi miniszter felhívására nemzetközi döntéshozók, parlamenti képviselők, akadémikusok és médiaszakemberek vitatták meg és kerestek innovatív módszereket az antiszemitizmus elleni fellépéshez, valamint a holokauszt emlékének megőrzéséhez.

A kétnapos konferencia kezdetén, hétfőn Jichák Hercog izraeli államelnök üdvözölte a megjelenteket, majd felszólalt többek között Sebastian Kurz volt osztrák kancellár, Edi Rama albán miniszterelnök, Scott Morrison volt ausztrál miniszterelnök, Eric Fingerhut, az észak-amerikai zsidó szövetség elnök-vezérigazgatója, számos ország, és az Európai parlament több törvényhozója.