Történelmi áttörés a fogyatékossággal élők ügyében

Minden területen komoly előrelépés történt. Az egyik leglátványosabb a foglalkoztatás bővülése: míg 2010-ben a fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű emberek mindössze 18 százaléka dolgozott, addig 2025-re ez az arány elérte az 50 százalékot. Ma már százezrek nem segélyekből, hanem munkából tartják el magukat és családjukat. A rehabilitációs célú foglalkoztatásra akkreditált munkáltatóknál 2024-ben 69,5 milliárd forint, 2025-ben pedig már 74,9 milliárd forint költségvetési forrás állt rendelkezésre. Ebből 2025-ben 367 akkreditált munkáltatónál több mint 30 ezer ember foglalkoztatása valósul meg. A megváltozott munkaképességű személyek rokkantsági és rehabilitációs ellátásaira 2025-ben 404,1 milliárd forint jutott, 2026-ra pedig már 419,8 milliárd forintot tervez a költségvetés. Emellett az ápolási díj és a gyermekek otthongondozási díja összesen 24,2 milliárd forinttal növekedett – ismertette az államtitkár.

Az eredmények nem csupán a pénzügyi és foglalkoztatási támogatásokban mérhetők. A sport és a társadalmi részvétel területén jelentős előrelépés, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság versenyein ma már csaknem 20 ezer fogyatékossággal élő sportoló több mint 100 sportágban mérheti össze tudását, ami elősegíti a rendszeres mozgást és az aktív bevonódást is a közösségbe – tette hozzá.

A mobilitás és az önálló életvitel előmozdítása érdekében a Belügyminisztérium AUTÓPLUSZ pályázata 2023-ban 142,5 millió forint, 2025-ben pedig 476,5 millió forint támogatást biztosított személygépkocsi beszerzésére a súlyosan mozgáskorlátozott emberek számára. A 2018-ban indult Távszem projekt az Európai Szociális Alap és a magyar állam 470 millió forintos támogatásából valósult meg, elősegítve a hozzáférést a távdiagnosztikai szolgáltatásokhoz – mondta.

Az intézményi keretek erősödtek: a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi államtitkársága 2024. szeptember 1-jétől új szervezeti keretbe foglalta a fogyatékosságügy stratégiai irányítását, összekapcsolva a kormányzati szereplőket a civil szervezetekkel, és biztosítva a „Semmit rólunk nélkülünk!” elv gyakorlati érvényesülését – jegyezte meg Kósa Ádám.

Az Országos Fogyatékosságügyi Tanács minden fogyatékossági ágat képviselő civil szervezetet bevonva, intézményes fórumként működik a párbeszédre. Az ágazatok közötti szakmai összefogást a 2024-ben létrehozott Fogyatékosságügyi Koordinációs Bizottság biztosítja, ez a többi között előkészíti az új Országos Fogyatékosságügyi Programot, amely 2026. január 1-jén lép hatályba, s célja egy befogadó társadalom kialakítása, ahol mindenki számára biztosított az önálló életvitel és az egyenlő esélyű hozzáférés. A költségvetési támogatások és a civil szervezetek megerősítése terén is jelentős előrelépés történt: a fogyatékosságügyi civil szervezetek támogatása 2010 és 2025 között 463,5 millió forintról 1,732 milliárd forintra nőtt – ismertette az államtitkár.

Megkezdődött az egységes európai fogyatékossági és parkolási kártya magyarországi bevezetésének előkészítése is – tette hozzá Kósa Ádám.