Elhunyt Jorgosz Vasziliu egykori ciprusi államfő

Vasziliu halálhírét a felesége jelentette be szerdán az X közösségi platformon. Mint írta, férje – akivel 59 évig élt házasságban – kórházban hunyt el, békésen, szerettei körében. Az exelnök január 6-án került kórházba légzési nehézségek miatt.

Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi köztársasági elnök Vasziliut olyan vezetőként méltatta, aki az ország gazdasági jólétének, társadalmi fejlődésének és a modernizáció felé való törekvésének szinonimájává vált.

„Ciprus elveszített egy univerzális polgárt, aki szélesítette hazánk nemzetközi jelenlétét” – fogalmazott az elnök a közleményben.

Jorgosz Vasziliu 1931-ben született Cipruson, szülei orvosok és keményvonalas kommunisták voltak, akik bárhová elmentek, ahová az ügyük vezérelte őket.

Vasziliu is orvosnak készült, Genfben, majd Ausztriában járt orvosi egyetemre, de abba kellett hagynia, mert apja ciprusi praxisát feladva csatlakozott a kommunistákhoz az 1946-tól 1949-ig tartó görög polgárháborúban.

Budapestre költözött, hogy közelebb legyen édesanyjához és húgához, akik más görögökkel együtt a háború miatt Kelet-Európában rekedtek, és nem tudtak hazatérni. Vasziliu a görög politikai menekültek tolmácsa lett Magyarországon, és félállásban egy alumíniumgyárban dolgozott. Az orvosi pályát feladva beiratkozott a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, hogy később részt vehessen „egy új világ megtervezésében”. Lukács György filozófus előadásait is látogatta, akinek a marxizmusról alkotott értelmezése eltért a merev szovjet filozófiától. Vasziliu 1956-ban, miután a szovjet tankok leverték a forradalmat Budapesten, barátai kérésére elvállalta, hogy Nyugatra viszi a Hungaricus című röpiratot, amely a külvilágot cenzúrázatlanul tájékoztatta a történtekről.

„Elolvastam, egyetértettem a leírtakkal, és azt mondtam, hogy örömmel megteszem” – idézte fel később.

1959-ben, amikor visszatért Magyarországra, két napig fogva tartották, és egy évig nem engedélyezték számára az ország elhagyását. Később azt feltételezte, hogy vagy azért úszta meg a börtönt, mert külföldi volt, vagy mert a hatóságok egy magas rangú párttisztviselő fiának nézték.

„A tankok által elfojtott ifjonti idealizmusom megtanított arra, hogy eltért egymástól az, amit prédikáltak, és amit tettek” – mondta később az 1956-os eseményekre emlékezve.

1962-ben tért vissza Ciprusra, ahol anyagilag gyümölcsöző, sikeres üzleti karriert épített fel.

A liberális Vasziliu, aki 1971-ben Cipruson megalapította a MEMRB piackutató céget, amely a Közel-Kelet legjelentősebb piackutatójává vált, 1987-ben jelentette be, hogy elindul a ciprusi elnökválasztáson. Jelöltségét meglepetésre a Ciprusi Nép Haladó Pártja (AKEL) is támogatta, az a kommunista párt, amelynek egykor apja befolyásos tagja volt, bár köztudomású volt, hogy Vasziliu nem híve a kommunista ideológiának.

Vasziliu 1988-ban győzelmet aratott a konzervatív jelölt, Gláfkosz Kleridesz felett. Elnöksége idején számos reformot vezetett be, az adócsalás felszámolása érdekében csökkentette az adókat, megszüntette a média állami monopóliumát, továbbá létrehozta a sziget első állami egyetemét is, és 1990-ben benyújtotta az ország Európai Unióba való felvételi kérelmét.

Az 1993-as elnökválasztáson azonban ellenfele, Gláfkosz Kleridesz kerekedett felül. 1998 és 2003 között aztán Vasziliu lett az ország EU-csatlakozásának főtárgyalója. Ciprust végül 2004-ben vették fel az EU-ba, és az ország 2008-ban vezette be az eurót.

Vasziliu rendíthetetlenül támogatta az ENSZ 2004-es ciprusi újraegyesítési tervét, amelyet azonban egy népszavazáson a ciprusi görögök elutasítottak.

Jogász felesége, Andrulla Vasziliu 2008 és 2014 között az Európai Unió egészségügyi, majd oktatási és ifjúsági biztosa volt. Három gyermekük született.

Vasziliu számos könyvet írt uniós kérdésekről és ciprusi politikáról, több nemzetközi szervezet tagja volt, és egyebek mellett Franciaország, Olaszország, Ausztria, Portugália és Egyiptom is kitüntette.