Észrevétlen veszély az otthonában?

A tudósok azt vizsgálták, milyen szennyező anyagok kerülnek a levegőbe egyes elektromos eszközök használatakor. A Journal of Hazardous Materials című folyóiratban megjelent tanulmány alapján több népszerű készüléket is veszélyes háztartási eszköznek minősítettek: a kenyérpirító, a forrólevegős sütő és a hajszárító különösen egészségkárosítónak bizonyult – írta meg az Origo.

A mérések egy speciális laboratóriumi kamrában zajlottak. Itt azt figyelték meg, hogy az eszközök működés közben úgynevezett ultrafinom részecskéket bocsátanak ki.

Ezek a részecskék annyira kicsik, hogy könnyedén bejutnak a tüdő mélyebb rétegeibe.

Veszélyes háztartási eszközök: a kenyérpirító lett a „rekorder”

Az egyik legmeglepőbb eredmény a kenyérpirítóhoz kapcsolódik. A vizsgálat szerint még abban az esetben is hatalmas mennyiségű szennyező részecskét bocsát ki, ha a készülékben egyébként nincs kenyér. Használatakor percenként több ezer milliárd apró részecskét mértek a levegőben.

A kutatók szerint ezeket a részecskéket az orr csillói nem szűrik ki, így könnyen eljutnak a felnőttek és gyerekek tüdőszövetébe.

A gyerekek különösen veszélyeztetettek lehetnek, mert kisebb légutakkal rendelkeznek.

Fémek is kerülhetnek a levegőbe

A vizsgálat nem csak a részecskék számát figyelte. A levegőben fémeket is kimutattak. Réz, vas, alumínium és más anyagok is megjelentek a mintákban. Ezek feltehetően az eszközök fűtőszálaiból és motorjaiból származnak.

A kutatók szerint ezek az anyagok növelhetik a gyulladás és a sejtkárosodás kockázatát, ha bekerülnek a szervezetbe.

Nem mindegy, milyen hajszárítót használunk

Fontos különbséget találtak a hajszárítók között is. Az egyszerűbb, hagyományos motorral működő modellek sokkal több szennyező részecskét bocsátottak ki. A korszerűbb, modern technológiát használó készülékek jóval kevesebbet. Ez arra utal, hogy a gyártók már most is csökkenthetik a kockázatokat, ha megfelelő megoldásokat alkalmaznak.

A gyártók térfelén pattog a labda?

A kutatás nem vizsgálta közvetlenül az egészségügyi hatásokat. Ugyanakkor korábbi tanulmányok a kimutatott részecskéket már összefüggésbe hozták

• az asztmával,
• a szív- és érrendszeri betegségekkel,
• valamint más krónikus problémákkal.

Mivel egyre több időt töltünk zárt térben, a beltéri levegő minősége kulcskérdéssé vált. A szakértők szerint szigorúbb szabályozásra és biztonságosabb eszköztervezésre lesz szükség.