Mit tegyünk ha hibás a karácsonyi ajándék?

A karácsonyi ajándékok kapcsán esetlegesen felmerülő fogyasztóvédelmi kérdések sorában most a belföldi kereskedelemben, fizikai üzletben beszerzett ajándék körüli ügyekkel foglalkozunk – írja az origo. Ebben a cikkünkben azokról a tudnivalókról lesz szó, amiket azokra az esetekre nézve kell szem előtt tartani, ha a karácsonyra kapott terméket azért szeretnénk cserélni a vásárlás helyén, fizikai boltban, mert kiderült, hogy gyári vagy konstrukcióhibás; vagy pedig meghibásodott, és rendeltetésszerű működésre nem alkalmas. Ebben az esetben már képbe kerül a szavatosság és a „misztikus” 3 napos határidő kérdése. Nézzük, mit kell tudni erről az esetről! Itt is érdemes tisztázni, hogy milyen típusú termékről van szó.

Fontos tisztában lennei azzal, hogy a hibás (rejtett hibás, azaz a kereskedő sem tudta, hogy a hiba fennáll), valamint meghibásodó termékek esetében megjelenő tartós fogyasztási cikkek fogalma alá (lásd alább a jogszabályi hátteret) nem pusztán műszaki termékek tartoznak. Bizonyos ruházati cikkeket ugyanis tartós fogyasztási cikként azonosítanak a szabályok (pl. a szőrméket), de nem az összes (10 000 forintnál drágább eladási áru) holmi tartozik ide. A ruházati termékekre kellékszavatosság vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a hibás (akár ajándékba kapott) ruhadarabért a vásárló 2 éven belül élhet szavatossági igényekkel (javítás, csere, árleszállítás, végső esetben vételár-visszatérítés – ezekről alább szó lesz).

Emellett a vásárlástól számított 1 éven (régebben 6 hónap) belül a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba nem a vásárláskor állt fenn, hanem a nem rendeltetésszerű használat okozta (2022. január 1-től érvényes szabályok szerint) – azaz a kereskedőt a vásárló állításával szembeni egyfajta „ellenbizonyítási” kötelezettség terheli. Ez a szabály az akciós ruhákra is vonatkozik, és a szavatossági jog érvényesítéséhez a számla vagy a vásárlást igazoló dokumentum elégséges.

Az imént a ruházati termékek kapcsán már említettük a „tartós fogyasztási cikk” fogalmát, ezzel most érdemes közelebbről megismerkedni. Ugyanis a 3 napon túl jelenkező hibáknál, ebben a fogyasztóvédelmi kérdésben megjelenik a tartós fogyasztási cikk fogalma. Az ebbe a kategóriába tartozó cikkekre, amennyiben eladási áruk meghaladja a 10 000 forintot, a jogszabály előírja a kötelező jótállást. Egy 2024. július 1-jétől hatályos IM-rendelet alapján a 10 000 forintot elérő, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási áru termékeknél a kötelező jótállási idő két év (megszűnt a köztes 1 éves kategória 10 és 100 ezer forint között), 250 000 forint fölött már három év.

Érdemes böngészni a rendelet mellékletét: 38 pontba szedve sorolja fel azokat az árucikk kategóriákat (főként műszaki cikkeket), amelyek a kötelező jótállás alá eső tartós fogyasztási cikkek körét meghatározzák, de mint említettük, akár bizonyos ruházati termékek is tartozhatnak ide.

De hogyan kapcsolódik mindez a sokat emlegetett 3 napos határidőhöz? Úgy, hogy a kötelező jótállás alá eső tartós fogyasztási cikkek esetében a jogszabály lehetővé teszi,

• ha a termék hibás, és a minőségi kifogását a fogyasztó (magánszemély, a cégekre, intézményekre más szabályok vonatkoznak) 3 munkanapon belül jelezi,
• a kereskedő köteles azt cserélni, és nem vállalhatja annak javítását.

Azaz muszáj pontosan ugyanolyan terméket a vásárló rendelkezésére bocsátania, nem ajánlhatja fel, hogy „a terméket átveszi és javításra beküldi”.

Ezt a csereigény érvényesítésének hívják, és a kereskedőnek kötelessége eleget tenni annak abban esetben, ha a tartós fogyasztási cikket nem lehet a hiba miatt rendeltetésszerűen használni.

Csakhogy a karácsonyi ajándékozási lázban általában ebből a 3 napos határidőből valószínűleg kifutunk, ha másért nem, hát azért, mert a kiskereskedelmi egységek zárva vannak karácsonykor, így legfeljebb a december 24-én délelőtt vásárolt, és gyári hibásnak bizonyult termékre tudjuk érvényesíteni a kereskedőnél a cseregigényt 3 napon belül. Ebben az esetben a már említett kötelező jótállás fogalma mellett megjelenik a szavatosságé is (és nem korlátozódik a bolti vásárlásokra). A kettő kapcsán is sok félreérés van, a fővárosi Békéltető Testület azonban rögzti, hogy a szavatosság nem keverendő össze a jótállással.

A szavatossági és jótállási igények alapja minden esetben a hibás teljesítés, vagyis az, amikor a termék átadáskori állapota nem felel meg a jogszabályban vagy szerződésben előírt minőségi követelményeknek.

A szavatosság nem tartóssági vagy hordási idő, hanem jog arra, hogy a termék meghibásodása esetén egy adott időtartamon belül (alapvetően két éven belül) lehetőségünk legyen reklamálni, azaz előterjeszteni az ún. szavatossági igényünket.

A szavatosság és a jótállás nem egymást helyettesítő fogyasztóvédelmi szabályok: ha valamire vonatkozik a jótállás, attól még vonatkozik rá a szavatosság is. Vagyis ha a 3 napon túl jelentkező hiba esetén már nem a kötelező jótállás, hanem a szavatosság lesz az, ami hozzásegít bennünket ahhoz, hogy az ajándékba kapott terméket később rendeltetésszerűen tudjuk használni.

Ha a karácsonyi ajándékunk hibájával 3 nappal a vásárlás után találkozunk (feltéve, ha akitől kaptuk, elárulja, mikor szerezte be, sőt, a vásárlást igazoló blokkot is átadja), illetve hibásodik meg, s így a csereigény érvényesítésre nincs mód, akkor a szavatosság alapján a „minőségi kifogás” fogalmát kell a képbe emelnünk (természetesen a vásárlást igazoló nyugtával a kezünkben). Abban az esetben, ha a megvásárolt terméknek olyan hibája van, amely feltehetően gyártási- vagy anyaghiba eredetű (például varráshiba miatt kabátunkon nem tudjuk a húzózárat felhúzni; szerelési hiba miatt a turmixgépet beindítani), akkor vásárlóként jogunk van a kereskedő vállalkozásnál minőségi kifogással élni.

Ha hibás a termék, a vállalkozás köteles jegyzőkönyvet felvenni kérelmünkről, előterjesztett szavatossági, vagy jótállási igényünket rögzíteni, a terméket a szükséges feltételek esetén bevizsgálni, igényünk elfogadásáról, vagy megtagadásáról nyilatkozni.

Ha a vállalkozás kérelmünknek helyt ad, akkor kerülhet sor a szavatossági jogok törvényes igényérvényesítési sorrendje szerint javításra, cserére, árleszállításra, vagy elállásra.

Az elállás azt jelenti, hogy a terméket a vállalkozás „visszaveszi” és a vételárat a fogyasztó visszakapja.

Ugyanakkor sok félreértést okozott már a csere látszólag egyszerű fogalma (nem összekeverendően a fentiekben tárgyalt cseresetekkel!). A hibás terméket ugyanis mindig ugyanolyan termékre kell cserélni (fekete 37-es női cipőt azonos márkájú, cikkszámú fekete 37-es női cipőre).