Az ünneplő tömeg halálos célpont lett Nyugat-Európában

A 2015-ös migrációs hullám miatt soha nem látott mértékben érkeztek bevándorlók a kontinensre. Az európai városokba többségében fiatal, alacsony képzettségű férfiak telepedtek le, akik az afrikai diktatúrákban, és az Iszlám Állam uralta közel-keleti területeken, muszlim közösségekben nőttek fel.

A menedékkérők többsége ráadásul olyan erős nemzeti és vallási identitást hozott magával, amely gyakran útját állja, hogy a keresztény értékekre épülő európai kultúrába beilleszkedjenek. A tömeges migrációval nemcsak új emberek, hanem a Közel-Kelet problémái és politikai kérdései is megjelentek a kontinensen.

A bevándorlás iránti szabályozatlanság, az iratok nélküli belépések tovább erősítették a biztonsági kockázatokat - írta meg a Hirado.hu.

Az Europol 2025-ös jelentése szerint az európai terrormerényletek közül kiemelkedően magas volt az iszlamista indíttatású támadások száma, ami jelentős növekedést mutat a 2023-as adatokhoz képest.

A számok egyre riasztóbb képet festenek, a támadások száma nő, az elkövetők egyre fiatalabbak, miközben az online propaganda soha nem látott erővel működik.

Az első nagyobb figyelmeztető jelek már 2014 decemberében megjelentek. Dijonban egy arab származású férfi „Allahu Akbar” felkiáltással gázolt autójával a járókelők közé, ahol legalább 13 ember megsérült. Néhány nappal később Nantes-ban egy furgon hajtott bele a karácsonyi vásárba, ahol egy ember meghalt. A terrortámadásokat az Iszlám Állam első franciaországi merényletei között tartották számon.

Berlinben 2016-ban a Breitscheidplatz karácsonyi vásáron tizenkét ember meghalt, amikor egy elutasított menedékkérő kamionnal hajtott a tömegbe. A merényletet a 24 éves tunéziai állampolgárságú Anis Amri követte el, aki korábban 14 különböző személyazonosságot használt Németországban. Az Iszlám Állam szinte azonnal magára vállalta a támadást, később pedig egy videó is előkerült, amelyen elkövető hűséget fogad a terrorcsoportnak.

A híres strasbourgi karácsonyi vásáron 2018. december 11-én fegyverrel és késsel támadt a tömegre egy radikális iszlamista merénylő, aki öt ember halálát okozta.

Egy szaúd-arábiai származású férfi 2024. december 20-án nagy sebességgel hajtott bele a magdeburgi karácsonyi vásáron lévő tömegbe, ahol hat ember meghalt, és több mint háromszázan megsebesültek. A tavalyi történt németországi merénylet világosan megmutatta, hogy a fenyegetés nem múlt el, és hogy a hatóságoknak komolyan kell venniük az ünnepi terek biztonságát.

Idén már több karácsonyi vásári elleni merényletet is meghiúsítottak a hatóságok, köztük Lengyelországban és Németországban is.

Idén már több németországi karácsonyi vásár is elmaradt az iszlamista terrortámadások veszélye miatt. Overathban és Kerpenben kénytelenek voltak lemondani az ünnepi rendezvényeket a szervezők, miután nem tudtak megfelelő számú biztonsági személyzetet biztosítani, és a lezárásokat sem tudták megoldani.

Franciaországban a strasbourgi és párizsi eseményeket fokozott védelem alatt tartják, emellett a biztonság érdekében egy újévi koncertet is töröltek.

A fokozott európai fenyegetések fényében Orbán Viktor miniszterelnök hazánkba invitálta a külföldi turistákat, hangsúlyozva, hogy Magyarország csodálatos, és egyben a legbiztonságosabb hely Európában. Kiemelte, hogy a jobb az illegális bevándorlók miatt pénzbírságot fizetni az EU-nak, mint félelemben élni.

Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó szintén azt hangsúlyozta, hogya terrortámadástól való félelem elveszi az európai nagyvárosokban az adventi vásárokon részt vevő családok örömét.

Mint mondta, a migrációs válság 2015-ös kezdete óta minden évben történtek – és egyre növekvő számban – erőszakos cselekmények: fegyveres, robbantásos, késeléses vagy éppen gázolásos esetek, amelyek gyakran éppen a karácsonyi vásárokhoz vagy templomokhoz kapcsolódtak, ahol nagyobb tömegek voltak jelen.

Az utóbb években a keresztényellenesség is világszerte erősödött, így a karácsonyi vásárok és az ünnepi terek mára nem csupán örömforrások, hanem szimbolikus konfliktuszónák is.

Franciaországban évek óta vandál támadások céltáblái lettek a templomok előtt felállított betlehemek, amelyek 2024-ben sorra gyulladtak ki a városok terein és parkjaiban. Marseille-ben a templommal együtt lángolt a betlehem, La Roque-Gageacban a városi dísz felégett.

Brüsszel idén a Grand-Place főterén „woke” szemléletben arctalan, textilfigurákból álló dekorációval gondolta újra a betlehemet. A Szent Családot ábrázoló figurák azonban még ebben a formában sem maradtak érintetlenek, ugyanis egy palesztinpárti tüntetés alatt még a Kisjézust ábrázoló bábut is lefejezték.

Az eset jól mutatja, hogy a karácsonyi vásárok hangulatát már nemcsak a terrortámadások fenyegetése hanem a Gázai konfliktushoz kapcsolódó tüntetések is meghatározzák. Toulouse-tól Bécsig palesztin zászlókkal, hangos arab zenével és füstbombákkal zavarták meg az aktivisták az adventi látogatók békéjét.

Brüsszelben az álarcos aktivisták a karácsonyi vásár közönségét is bekerítették, majd dobpergéssel és „Shame on you” skandálással keltettek pánikot. Bécsben a Votivkirche tornyaira tűztek palesztin zászlókat, míg Berlinben anticionista palesztin stand nyitott az Alexanderplatzon, ahol még zsidóellenes dekorációkat árultak – írta a hirado.hu.