Üzent az űrből a Hunity kisműhold

A közlemény alapján a mindössze 868 grammos, ötször ötször tizenöt centiméteres, nyitható napelemszárnyakkal felszerelt kisműhold jó néhány, tudományos kísérletek elvégzésére alkalmas műszert vitt magával az űrbe.

A fedélzetén helyet kapott a győri Széchenyi István Egyetem fejlesztőcsapatának négy kísérleti panelje, valamint a tavalyi Cansat Hungary középiskolai verseny győztes csapatainak hat panelje is – tették hozzá.

A fellövést követő héten sorra tesztelték az egyes modulok működőképességét – kezdve a BME által készített pocket qube-elemeken, majd a Cansat-adókon, és a győri egyetem paneljein –, hogy kiderüljön, egyáltalán lehet-e kapcsolatot teremteni a kisműholddal.

Azóta bebizonyosodott, hogy a Hunity összes modulja működik, csakhogy az általa küldött jeleket nem is annyira könnyű érzékelni. „Úgy kell ezt elképzelni, mintha egy zseblámpa fénycsóvájával próbálnánk megtalálni egy 5x5x15 centis téglatestet a világűrben, miközben az a Földtől mintegy 4-500 kilométer távolságban száguld” – fogalmazott Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese a közlemény szerint.

Komoly műszaki teljesítmény tehát lekövetni a Hunity jeleit, mert miközben a műhold 27 ezer kilométer per óra sebességgel száguld el hazánk felett, a Föld is „kiforog” alóla.

Az alacsony pályára állított „zsebműhold” naponta négyszer halad át Magyarország felett: kétszer a délelőtti, kétszer pedig az esti órákban.

„A Kepler adatok alapján szoftver segítségével követjük nyomon a műhold pályáját, és amikor azt látjuk, hogy már közelít Európához, akkor felkészülünk a vételre, várva a műholdfelkeltét a horizonton” – tette hozzá Vári Péter.

Kifejtették, hogy amint érzékelik a műholdat, a vezérlőközpontban el kell dönteni, hogy milyen parancsokat adjanak neki. A rendelkezésre álló, maximum 8-12 percbe ugyanis bele kell férnie a műszaki paraméterek ellenőrzésének (mekkora az akkumulátor tápfeszültsége, milyen hőviszonyok között működik az űrben az eszköz, illetve hogyan töltötte fel az akkumulátorait), valamint a parancsok kiadásának is arra vonatkozóan, hogy mikor melyik modult kell működésbe hoznia.

Minden, a Hunityhez hasonló kisműholdnak van egy földi példánya is, amelyen modellezni lehet az űrben jelentkező problémákat: a szoftveres meghibásodásokat a Földről így javítani lehet, a hardvereseket viszont természetesen már nem, ezért is fontos, hogy a feljuttatás előtt az űrbe utazó példányt alapos teszteknek vessék alá.

Ebben az évben az eszköz űrbeli tesztelése zajlik, az év végéig a Hunity üzemszerű működésének be kell állnia, az első mérési eredmények és adatok a jövő év első felében várhatók – írták.

Az, hogy felkerülhettek a műholdra a Cansat–győztes csapatok moduljai is, azért nagy jelentőségű, mert így a diákok a gyakorlatban próbálhatták ki a tudásukat a világűrben. A magyar középiskolások számára ez egy olyan tudományos lehetőség, amely még csak nagyon keveseknek adatott meg Magyarországon. Olyan referenciát szereztek ezzel a magyar diákok, ami további tudományos eredmények eléréséhez segítheti őket – közölték.

Az NMHH szakmai támogatásával teljesítette a misszióját korábban a SMOG-1 műhold is, amelynek feladata a Földről a világűr felé kisugárzott elektroszmog feltérképezése volt, amelyről azelőtt a világon senki nem rendelkezett hiteles információval.

A SMOG-1 műhold mérései révén olyan értékes adatokhoz jutott az NMHH, amelyek alapján már fel lehet mérni, hogy mennyi energiát „pazarolnak el” a különböző rádiórendszerek és mobilhálózatok.

A Hunity kisműhold működéséről a https://youtu.be/lF8bQ6lxKAE linken lehet megnézni egy videót – áll a közleményben.