Megdőlt egy elmélet a Szaturnusz holdjáról

A Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a jeges héja alatt nincs hatalmas globális óceánja, ahogy azt a tudósok korábban gondolták, derül ki a több mint egy évtizeddel ezelőtt gyűjtött adatok gondos újraelemzéséből – írja az Interesting Engineering a Nature folyóiratban megjelent kutatásra hivatkozva.

Ehelyett a Titán fagyott felszíne alá süllyedve nem nyílt vízhez, hanem sűrű latyakhoz, jégalagutakhoz és olvadékvíz-üregekhez vezethet, amelyek közelebb vannak a sziklás maghoz – derül ki a NASA Cassini missziójának adatain alapuló új elemzésből, amely közel 20 éve kering a Szaturnusz körül.

A kiadvány felidézte, hogy a Cassini méréseinek korábbi értelmezései egy hatalmas, folyékony vízből álló földalatti óceán jelenlétére utaltak, amelyet sokáig a Titán egyik legígéretesebb tulajdonságának tartottak a potenciális élet szempontjából.

Amikor azonban a tudósok egy mély óceánnal szimulálták a Titánt, a számok már nem konvergáltak, mivel az adatokból következtetett fizikai tulajdonságok nem egyeztek meg azzal, amit egy globális óceánnak kellene produkálnia.

Ugyanezen mérések új módszerekkel történő újrafelvizsgálata egészen más képet tárt fel – hidegebb, sűrűbb és sokkal latyakosabb volt a levegő.

Az ilyen eredmények nemcsak megváltoztatják a kutatók ismereteit a Titán kérge alatt rejlő dolgokról, hanem befolyásolhatják azt is, hogy a tudósok hogyan értékelik a Naprendszer más jeges világait az élet utáni kutatás során.

„A Földhöz hasonló nyílt óceán helyett valószínűleg valami olyasmivel van dolgunk, mint az északi-sarki tengeri jég vagy a víztartó rétegek” – mondta Baptiste Journault, a Washingtoni Egyetem Föld- és Űrtudományi Tanszékének docense.

Ugyanakkor Ula Jones, a Washingtoni Egyetem végzős hallgatója hangsúlyozta:

„A Titánon található latyakréteg felfedezése izgalmas következményekkel jár a Naprendszerünkön kívüli élet keresése szempontjából is. Kiterjeszti azon környezetek körét, amelyeket alkalmasnak tekinthetünk az élet számára.”

Az ilyen megállapítások segítenek majd a NASA közelgő, 2028-ra tervezett Titan-missziójának irányításában, miközben a tudósok újragondolják, hol és hogyan keressék az élet jeleit.