Meglepő volt az ókori nők viszonya az erotikához

Erotikától csöpögő könyvről tudósít a BBC. Mint az anyagból kiderül, a Daisy Dunn írónő által jegyzett kiadvány nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy a nőkön keresztül mesélje el az ókori világ történetét. A műből ugyanakkor az is kiviláglik, hogy az érintettek mit gondoltak a saját szexualitásukról.

Az ókori világ történelmi feljegyzései általában a hölgyek életének zárt természetét tárják elénk. Görögországban nyilvánosan általában fátylat viseltek, Rómában pedig „gyámjaik” (általában az apjuk vagy a férjük) felügyelték mozgásukat és vagyonuk kezelését. Vajon a kéjvágyó asszonyok-leányok fogalma puszta férfifantázia volt - vagy az ókori világ női jobban érdeklődtek a szex iránt, mint azt általában hiszik - teszi föl a kérdést a szerző.

Az ókori nők annyira nem rezzentek össze az erotika látványától/gondolatától, hogy némelyiket eleve efféle tárgyakkal, illetve környezetben temették el - húzta alá az író a BBC-nek. Utalt arra is, a Róma felemelkedése előtti időszakban a magasan képzett etruszkok uralták az olasz szárazföldet - akik olykor nem mellékesen erősen „romantikus” jellegű képekkel töltötték meg a sírjaikat - is.

A cikkben felidézik, hogy a Kr.e. 3. században egy Dél-Itáliában élő Nossis nevű női költő dicsérő himnuszt írt egy műalkotásról - melyet amúgy egy szexmunkás állíttatott. Aphrodité, a szex és a szerelem istennőjének dicsőséges szobrát egy templomban emelték Polüarkhisz nevű prostituált által gyűjtött pénzből.