Tavaly 1 048 900 nem uniós állampolgár nyújtott be első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet az Európai Unió valamely tagállamában, húsz százalékkal többen, mint 2022-ben, amikor ez a szám 873 700 volt – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
A 2023-as menekültügyi adatokat tartalmazó jelentés szerint a 2020-ban feljegyzett, a koronavírus-járvány miatti jelentős visszaesést (417 100) követő évek mindegyikében növekedett az első alkalommal beadott menedékkérelmek száma, és immár megközelítette a szíriai háborút követően, 2015-ben (1 216 900) és 2016-ban (1 166 800) regisztráltat.
Az előző évekhez hasonlóan tavaly is a szíriaiak alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját (több mint 183 ezer), őket az afgánok (közel 100 900), majd a török állampolgárok (mintegy 90 ezer) követték, megelőzve a venezuelaiakat (67 100) és a kolumbiaiakat (62 ezer).
A menedékkérelmek 73 százalékát négy uniós országban, Németországban (329 ezer), Spanyolországban (160 500), Franciaországban (145 100) és Olaszországban (130 600) nyújtották be.
Az EU egészében ezer emberre 2023-ban kettő olyan menedékkérő jutott, aki első alkalommal kért menedéket. Arányuk Cipruson volt a legmagasabb, ahol ezer lakosra 13 kérelmező jutott, megelőzve Görögországot és Ausztriát, ahol ez az arány 6 volt. Az uniós statisztikai hivatal táblázata szerint a legalacsonyabb, nullás értéket, azaz ezer emberre vonatkoztatva nem kimutatható számú menedékkérőt nyolc országban, Szlovákiában, Portugáliában, Lengyelországban, Litvániában, Horvátországban, Dániában, Csehországban és Magyarországon jegyezték fel tavaly.
