A védelem kiterjed a gyerekek biztonságának megóvására, de egyúttal jelenti a szexuális bántalmazás, az elhanyagolás vagy kizsákmányolás elleni védelmet is. Ide tartozik például a menekült gyerekeket megillető speciális védelem, vagy a szexuális kizsákmányolás és a gyermekmunka tilalma.
Az alapvető szükségletek, a megfelelő táplálék és egészségügy biztosítása, illetve az oktatáshoz való jog mind az ellátás és gondozás körébe tartoznak.
Az egyezmény ezenkívül biztosítja a gyermekek számára a gondolat-, a vallás-, a lelkiismeret- és a véleményszabadságot, az információhoz és egyesüléshez való jogot, hiszen a gyermekek képesek dönteni és aktívan részt venni a közösség életében.
A Gyermekjogi Egyezmény ma a legszélesebb körben elfogadott emberi jogi dokumentum, amelyet Magyarország 1991-ben írta alá és emelte be jogrendjébe. A jogérvényesülést az egyezményt aláíró országokban ötévente ellenőrzi az ENSZ, amelynek gyermekjogi bizottsága együttműködik a kormányokkal annak érdekében, hogy minden gyermek számára biztosítva legyenek az alapvető jogai.
Ahogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala egy korábbi összefoglalójában írja, az egyezmény egyfajta jelkép is, mely szimbolizálja a konszenzusra való törekvést és annak megtalálását, hiszen az előkészítés során számos politikai háttérrel és vallási meggyőződéssel rendelkező állam nézőpontjait sikerült közös nevezőre hozni.
