Nyolcvanötezer skizofréniával küzdő ember él ma Magyarországon. A diagnózis első alkalommal sokként éri a betegeket, de van lehetőség a felépülésre.
Magyarországon minden negyedik ember szenved valamilyen mentális betegségben, a skizofréniások száma körülbelül nyolcvanötezerre tehető – hangzott el az október 10-i lelki egészség világnapja kapcsán tartott tegnapi háttérbeszélgetésen.
„Volt olyan skizofréniás beteg, aki azt írta, hogy olyan, mintha tüll függönyön keresztül látná a valóságot. Látja is, de nem pontosan azt, ami tényleg ott van, és ezt saját magának fordítja le olyan kóros vonatkoztatásokkal, jelekkel felruházva, ami a realitáskontroll elvesztését jelzi” – magyarázta előadásában Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) főigazgató főorvosa. Példaként említette, hogy a betegek ilyenkor téveszméket gyártanak, van, aki teljesen introvertált lesz, nem eszik, nem beszél, vagy éppen agresszívvá válik, és úgy érzi, mindenki ellene van. A betegség általában 18–25 éves kor körül jelentkezik, első alkalommal sokkszerűen éri a beteget, és egy olyan stigmatizáció is jár vele, amire sem ő, sem a családja nem gondol.
A betegség azonban kezelhető.
„A skizofrénia komplex kezelést igényel, amelynek alapja a beteg számára legmegfelelőbb gyógyszeres kezelés kiválasztása” – hangsúlyozta Szekeres György, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense. A naponta szedendő tabletták mellett már léteznek tartós hatású injekciók is. Kiemelte, a pszichiátriai problémákra szedett gyógyszerek hatékonysága egyenértékű a testi betegségekre szedett gyógyszerekével.
„A betegek többsége nem gondolja magát betegnek, így nehéz megnyerni őket a kezelésnek” – emelte ki Herold
Róbert, a Pécsi Tudományegyetem pszichiátriai klinikájának egyetemi docense.
Hozzátette, az érintettek egyharmada nem jelenik meg az ellátórendszerben.
A szakember egy hazai felmérés eredményeit is ismertette, amely szerint a skizofréniás érintettek számára a család, a pszichiáter és a szociális munkás jelenti a fő támaszt, és nemcsak a visszaesést szeretnék elkerülni, hanem teljes életre vágynak. Igényelnék a lelki támogatást, de sajnos 82 százalékuk a gyógyszeres kezelésen túl nem részesül más terápiában.
Pedig létezik pszichoterápia és szocioterápia is, utóbbi egyik fajtája a művészetterápia. Az OPAI-ban csaknem két évtizede működik már művészetterápiás műhely a mentális betegek számára, az ő festményeikből készült kiállítás október végéig Budapest V. kerületében, az Empathy Caféban tekinthető meg.
„Nemcsak én dolgozom a képeimen, hanem ők is dolgoznak rajtam” – fogalmazott előadásában a 2003-ban skizofréniával diagnosztizált Oravetz Dániel, aki feleségével együtt írta Mentőöv címmel az első magyar pszichiátriai önsegítő kézikönyvet.
Németh Attila, az OPAI főigazgatója szerint a skizofrénia kezelésében cél, hogy a kórházi ellátás után a gondozás saját családi környezetben történjen. Hozzátette, az egészségügyi és a szociális ellátórendszert közös fedél alá kellene hozni.
