Népbetegségnek számítanak Magyarországon a szív- és érrendszeri panaszok, amelyek a lakosság hetven százalékát érintik, s bár jelentős részben megelőzhetők, világszerte a legtöbb ember mégis ezekbe hal bele. A hazai ellátórendszer eredményeiről, a megelőzés fontosságáról Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója beszélt lapunknak.
Elkerülhető a szívkárosodás, ha a beteg időben megérkezik a kórházba (képünk illusztráció) (Fotó: MH)
Akinek a családjában korán, ötvenöt éves kora alatt előfordult szív- és érrendszeri megbetegedés, ott az ismétlődés valószínűsége sokkal magasabb, ennek egy része magyarázható örökletes tényezőkkel – mondta lapunknak a professzor, aki kiemelt fontosságúnak tartja a megelőzést. Véleménye szerint megfelelő felvilágosító munkával el kellene érni, hogy a fiatalok ne szokjanak rá a dohányzásra, egészségesebben éljenek. Utóbbi része az egészséges táplálkozás, amely nem extrém diétát, hanem leginkább a gyümölcsben, rostban gazdag étrendet jelenti. Hasonlóan fontos a rendszeres, legalább heti ötször harmincperces mozgás. Nem szabad elfelejteni, hogy bizonyos paramétereket időről időre mérni kell, ilyen a vérnyomás, a vércukor- és a koleszterinszint.
A rendszeres vérnyomás-ellenőrzést Merkely Béla azért tartja fontosnak, mert ahogy mondta, a magas vérnyomás kezdetben néma betegség. Ezért kívánatos, hogy legalább félévente megmérjük akkor is, ha nincs panaszunk. Ha pedig kiderül, hogy kívül esik az optimális tartományon, fontos, hogy betartsuk az orvos utasításait, az előírt módon és mennyiségben szedjük a gyógyszert – tette hozzá a szakember.
Ha mégis megtörténik a baj, és valakin az infarktus, a stroke tünetei jelentkeznek, első lépésként azonnal nyugalomba kell helyezni a beteget. Nem szabad késlekedni, azonnal mentőt kell hívni. Ma Magyarországon átlagosan több mint három órát várnak az infarktusos betegek, mire az orvoshoz fordulnak, pedig ez az időszak nagyon kritikus, ekkor történik a legtöbb hirtelen halál, ugyanakkor ennyi idő alatt súlyosan károsodhat a szívizom is. Ha a beteg időben, akár egy órán belül érkezik a szívcentrumba, akár szívkárosodás nélkül is megúszhatja a történteket, tovább sportolhat, mint ahogyan Szivós Márton világbajnok vízilabdás esete is bizonyítja – emelte ki a professzor.
Merkely Béla szerint az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a szívinfarktus az idősek betegsége, ami nem igaz, a klinikán vannak egészen fiatal, húsz év körüli betegeik is. Számuk nem is kevés, ezért a szakember szerint rendkívül fontos, hogy mindenki megértse, saját maga rendkívül sokat tehet a betegség megelőzése érdekében.
Egy szívinfarktuson átesett betegnek a felépülésre ma már nagyon jók az esélyei. Míg tizenöt évvel ezelőtt évente tíz-tizenötezren haltak meg heveny szívinfarktus miatt, mára ezt a számot sikerült kevesebb mint a felére csökkenteni. Ez nagyon jelentős eredmény, amelyben oroszlánrészt vállalt a magyar kardiológia katétereslabor-háttere, amely ma már az egész országban huszonnégy órában, a hét minden napján ügyeletet tart. A betegek a legnagyobb eséllyel akkor épülhetnek fel teljesen, ha az említett három-négy órás időkapun belül eljutnak ezekbe a központokba, ahol az orvosok elkezdhetik a szükséges beavatkozásokat.
