Nem vagyunk teljesen biztosak az oltások beadatásának szükségességében – állapította meg vizsgálatában az Ipsos.
Holub Katalin, a kutatóintézet munkatársa lapunkkal tudatta: a megkérdezettek negyvenhat százaléka adatna be valamilyen védőoltást a jövőben, főként influenza, kullancs terjesztette agyvelőgyulladás és méh-nyakrák ellen. A megkérdezettek többsége egyetért azzal, hogy a védőoltások segítik a fertőző betegségek csökkenését, és szükség van rájuk a gyerekek immunizálása érdekében. A kötelező oltások valamelyikét a szülők kilencvenhét százaléka már a gyermek csecsemőkorában beadatja. A választható oltások esetében azonban, ha gyermekükről van szó, jóval kevesebb, csak harminckilenc százalékos a beadatási hajlandóság. Legnépszerűbb ezek közül a influenza, a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás és a bárányhimlő elleni vakcina.
A nők többet tudnak a védőoltásokról, mint a férfiak, a megkérdezettek átlagosan tizenegyet ismernek, de csak négyet tudtak megnevezni ezek közül, és szinte mindenki ismeri az influenza elleni oltást, összességében azonban nem érezzük kellőképp tájékozottnak magunkat. A válaszadók tizenhárom százaléka elutasítja a védőoltásokat, egyharmaduk az influenza elleni, míg tizenkét százalékuk a HPV elleni védőoltásról gondolja így. A válaszadók kétharmadának leginkább a háziorvos véleménye a meghatározó, de kérik más orvosok véleményét is.
A nők többet tudnak a védőoltásokról, mint a férfiak, a megkérdezettek átlagosan tizenegyet ismernek, de csak négyet tudtak megnevezni ezek közül, és szinte mindenki ismeri az influenza elleni oltást, összességében azonban nem érezzük kellőképp tájékozottnak magunkat. A válaszadók tizenhárom százaléka elutasítja a védőoltásokat, egyharmaduk az influenza elleni, míg tizenkét százalékuk a HPV elleni védőoltásról gondolja így. A válaszadók kétharmadának leginkább a háziorvos véleménye a meghatározó, de kérik más orvosok véleményét is.
