Egyesíti a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás ügyét a Fővárosi Törvényszék - mondta a bíró a médiavállalkozó megölésével vádolt Jozef R. és társa büntetőperének keddi tárgyalásán a törvényszéken. Az egyesítést az indokolja, hogy mindkét, az 1990-es években elkövetett élet elleni cselekmény vádlottja a szlovák férfi.
Az egyesítésről szóló döntés rövidesen megszületik, az egyesített eljárás első tárgyalását novemberre tűzte ki a bíró.
A vád szerint Fenyő Jánost, a Vico vállalatcsoport vezetőjét 1998-ban lőtte le géppisztollyal Jozef R. Budapesten úgy, hogy a II. kerület Margit utcában a kora esti csúcsforgalomban egy piros lámpánál a sértett gépkocsijához ment, és közvetlen közelről tüzet nyitott. Az ügyészség szerint a leszámolásnak volt megbízója, akit azonban az eljárás során nem sikerült azonosítani.A Fenyő-gyilkosság ügyében már a védőbeszédeknél tartott az elsőfokú büntetőper, az ott lefolytatott bizonyítást azonban nem szükséges megismételni az egyesített eljárásban. A novemberi tárgyalásokon várhatóan ismertetik a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásnak néhány napja a bírósághoz benyújtott vádiratát, majd azzal kapcsolatban meghallgatják a két vádlottat, Jozef R.-t és P. Tamást, azt követően pedig (a bíró megfogalmazása szerint) "viszonylag kevés" tanúvallomás következik.
A keddi tárgyaláson az alacsony, vékony testalkatú Jozef R. röviden reagált a korábban elhangzott védőbeszédre. Elsősorban azt emelte ki, hogy külseje, alkata nagyon eltér attól a leírástól, amit a szemtanúk adtak, mondván, hogy ez bizonyítja: nem ő ölte meg Fenyő Jánost.
A Fővárosi Főügyészség szeptember 18-án jelentette be, hogy vádat emelt a szintén 1998-ban elkövetett Aranykéz utcai robbantás ügyében. Jozef R.-t és P. Tamást előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberöléssel vádolják és mindkettőjükre életfogytig tartó szabadságvesztést kértek.
A vádirat szerint Jozef R. elsőrendű vádlott P. Tamás másodrendű vádlottól kapott megbízást Boros József Károly megölésére, mert a sértett terhelő vallomást tett P. Tamásra és társaira. A Budapest belvárosában fényes nappal, egy autóba rejtve távirányítással működésbe hozott pokolgép megölte az arra sétáló Boros József Károlyt és másik három vétlen járókelőt, és húszan megsérültek.
