Vádat emelt a hannoveri ügyészség az egykori auschwitz-birkenaui haláltábor egy őre ellen, a 93 éves férfi ellen egy magyar holokauszt-túlélő is tanúskodni akar.
A hatóság szerint a vádlott bűnrészes legkevesebb 300 ezer ember meggyilkolásában.
Az illetékes bíróság később dönt arról, hogy elindítják-e a pert.
A német állampolgárságú férfi az SS önkéntes tagjaként a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött foglyok hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a következő fogolyszállítmánynak.
A férfi ellen az 1944 májusa és júliusa között végzett tevékenységével kapcsolatban emeltek vádat. Abban az időszakban az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) zajlott Auschwitz-Birkenauban, a haláltáborba csaknem 140 vonatszerelvénnyel nagyjából 425 ezer magyarországi zsidót hurcoltak.
A vádlott a gázkamrákba küldött emberek személyes tárgyaival foglalkozott
A vádlott a haláltábor vasútállomásának peronján - az úgynevezett rámpán - teljesített szolgálatot, ahol szétválogatták a lágerbe deportált embereket. A zsúfolt vagonokból kihajtott foglyokat itt két csoportra osztották. Az egyikbe a kényszermunkára alkalmatlannak ítélt emberek kerültek, akiket a rámpáról egyenesen gázkamrákba küldtek.
A vádlott az ő holmijukkal foglalkozott, és a vádhatóság szerint tudta, hogy a tárgyak tulajdonosait a halálba küldik. A csomagokat eltakarította a rámpáról, hogy a következő szerelvényen érkező foglyok ne sejthessék, mi következik. Ezután átkutatta a csomagokat és a bennük talált pénzt átadta az SS illetékeseinek.
Már a '80-as években is megpróbálták felelősségre vonni
A férfi ellen a nyolcvanas években is folytattak ügyészségi eljárást, de azt bizonyítékok hiányában leállították.
Az újabb eljárás és vádemelés a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) előzetes vizsgálata során az utóbbi hónapokban feltárt adatokon alapul.
Az eljárásban közreműködnek áldozatok rokonai és holokauszt-túlélők is, köztük a magyar Pusztai Éva is, aki az n-tv német hírtelevízió keddi beszámolója szerint azzal kapcsolatban, hogy a vádlott eddig háborítatlanul élhetett Németországban, úgy nyilatkozott, hogy Németország "keserű csalódást okozott".
A ZSt korábban is foglalkozott lágerőrökkel, de vádemelést nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására.
Pusztai Éva Auschwitz-Birkenaut, valamint a münchmühlei lőszergyárban, a buchenwaldi koncentrációs tábor egyik kültáborában végzett kényszermunkát élte túl. 1990-ben részt vett Stadtallendorf város megbékélési hetén. A község kérésére később német nyelven is elkészítette emlékiratainak rövidített változatát. Ebből jött aztán létre egy kibővített magyar változat, melynek címe „Anima rerum”. Elkészült a német fordítás is (Die Seele der Dinge), amelyet Pusztai Éva a lánykori nevén, Fahidi Évaként publikált. Kapcsolatokat ápol a buchenwaldi emlékhellyel és a „Topf & Söhne” emlékhellyel Erfurtban. Ott annak a cégnek a történetét dolgozzák fel, amely Auschwitz és a többi koncentrációs tábor részére a krematóriumokat gyártotta. Pusztai Éva keresett interjúpartner a német médiában.
A fordulatot John Demjanjuk, a soribóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg
Egy müncheni bíróság 2011-ben 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, bűnrészesnek találva őt a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához.
Az ítélet szemléletváltásra vezetett a német igazságszolgáltatásban. A ZSt valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett, és időközben 30 ember ügyét vádemelési javaslattal átadta az illetékes ügyészségeknek.
Forrás: MTI
