A magyarok harmada küzd alvászavarral, s ez hosszú távon a depresszió és az elhízás kockázatait is növeli. Ha valaki tartósan nem tudja kipihenni magát, érdemes szakemberhez fordulnia – mondta lapunknak Purebl György pszichoterapeuta.
Nemcsak a pihenéssel töltött órák száma, hanem azok minősége is meghatározó. Ha valaki tartósan rosszul alszik, gyakran felriad, éjszakakánként légzési nehézségei vannak, érdemes orvoshoz fordulnia – ismertette a tüneteket Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese.
Fontos szempont, hogy nyaralás, szabadság alatt javul vagy romlik valakinek az alvásminősége. A szakember szerint normális, ha egy új helyen az első két nap nem alszik jól valaki, de az alkalmazkodás után általában már zavartalanná válik a pihenés. Árulkodó jel lehet, ha idegen helyen jelentősen javul a helyzet, ilyenkor el kell gondolkodni azon, hogy megfelelőek-e az otthoni körülmények. Az átlagos alvásidő hét és fél óra naponta, eközben a legtöbb embernél bekövetkezik néhány mikroébredés. Egy vizsgálat bebizonyította, hogy a túl kevés – öt óra alatti – és a túl sok – tíz óra feletti – alvás is káros lehet, s növelheti a korai halálozás kockázatát. Az alvászavarok felének hátterében testi betegség állhat, ilyen a magas vérnyomás, a pajzsmirigy- és hormonbetegségek. A másik részüket okozhatja stressz vagy más, lelki eredetű gond. Akadnak azonban olyan tünetek is, amelyekkel speciális alvásközpontba utalják a betegeket. Budapesten több ilyen laboratórium van, a Semmelweis Egyetemen kettő is működik. Ha a páciensnek rémálmai vannak, akkor a Magatartástudományi Intézet szakrendelésén vizsgálják meg – magyarázta Purebl György. Szerinte ha valaki évekig rosszul alszik, és nem kezelteti magát, annál testi és lelki betegségek egyaránt kialakulhatnak.
A nem megfelelő és kevés pihenés, valamint a mozgáshiány a depresszió és az elhízás kockázatát is növeli. Mindkettő az egyik legnagyobb kockázati tényezőnek számít a legtöbb halálesetért felelős szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.
Csak kevesen tudják, illetve fogadják el azt, hogy az ideális bioritmushoz tartozik az ebéd utáni, kora délutáni, körülbelül másfél órás, sziesztaként ismert alvás. A nap többi részében azonban nem tanácsos lepihenni és elaludni. A szakemberek szerint kerülni kell az alvást ebéd és vacsora előtt, valamint a rendszertelen bóbiskolásokat, ezek ugyanis meghiúsíthatják az éjszakai pihenést.
