Hol vannak már a nyikorgó, rozsdás láncú hinták, a billegő, kopott, nadrágszaggató forgók, a beton- vagy sóderaljzat, amelyen a gyerek alaposan lehúzta a bőrt a lábáról, ha ráesett. Tíz éve, hogy a hazai játszótereknek és játszóeszközeiknek is meg kell felelniük az uniós szabványnak. Horváth Lászlót, az Anyagvizsgáló és Minőségellenőrző Zrt. minőségügyi és szakértő irodájának vezetőjét egyebek mellett arról faggattuk, miként fest és mitől jó egy mai, szabványos játszótér.
– Miért volt szükség az új szabványra?
– A játszóterekre vonatkozó uniós szabványsorozat 2004-ben lépett hatályba. Előtte Magyarországon a játszóeszközök gyártása esetleges volt, néhány cég kivételével nem is létezett tervezés. A balesetek nem voltak ismertek, nem beszéltek róluk. Mindenki nyugodt volt, miközben a különböző gyártású, esetenként a korabeli szocialista brigádok felajánlásából készült eszközök baleset-, sőt életveszélyesek voltak. Ezért egységes elvek alapján kellett tervezni, gyártani ahhoz, hogy biztonságosnak nevezhessünk egy játszóteret. Az uniós szabványsorozat lényege épp a balesetveszély minimálisra csökkentése.
– Mik a kötelező változások?
– A teljesség igénye nélkül említenék néhány kedvező változást. Korábban azt nem írták elő, hány ülőkéjük legyen a hintaállványoknak. Jelenleg a szabvány csak két ülőkét engedélyez. Ennek az az oka, hogy a középső ülőkét a gyermek korábban csak úgy tudta megközelíteni, ha a két szélső hinta valamelyike előtt elhaladt. Márpedig, ha az éppen mozgásban volt, balesetet okozhatott, mert fellökhette a gyermeket. A szabvány rögzíti a hintalánc elfogadható szemnagyságát is azért, hogy a kisgyerekek ne tudják beledugni az ujjukat. És vannak olyan szabványelemek is, amelyeket időközben módosítottak. Régen egy hintaállványon csak egyféle hinta lehetett – vagy lapülős vagy bölcsőüléses –, de mostanra ezt is megváltoztatták, egy állványon lehet mindkét ülőke. Egy méternél magasabb eszközök alatt kötelező ütéscsillapító talajt kialakítani, ez lehet mulcs, gyöngykavics, homok vagy gumitégla.
– Mit tanácsol azoknak, akik a saját kertjükben állítanának fel játszóeszközöket?
– A családi házakban működő játszóeszközökre a szabványok nem vonatkoznak. Ugyanakkor senkinek sem javasolom, hogy otthon belefogjon a játéképítésbe, mert szakértelem híján ez nagyon sokba kerülhet.
– Mi a jó játszótér titka?
– Titka nincs, hacsak az nem, hogy a játszóeszköz-tervezés, a -gyártás és a játszótérépítés mind külön szakma. Így is kellene kezelni: kellő tisztelettel és alázattal. Akkor elmondható, hogy jó munkát végeztünk.
Kötelező a rendszeres ellenőrzés
A szabványos, otthoni használatra megvásárolható játszóeszközök esetében is fontos a telepítés – hívják fel a szülők figyelmét a szakértők. Mint írják, ügyelni kell a helyes tájolásra, s ha van rá lehetőség, árnyékba telepítsük a csúszdát vagy hintát, ha nincs, gondoskodjunk az árnyékolásról. A csúszda ne érkezzen a homokozóba, mert ez két különböző intenzitású játék. Ne legyenek nyolc milliméter és huszonöt milliméter közötti „lyukak” sem az eszközökön, főleg a csúszda és a hinta közelében, mert ezekbe a gyermek ujjai beszorulhatnak. Az emelvényeken körben mellvéd vagy korlát szükséges, hogy a gyerekek véletlenül se lökhessék ki egymást. Fontos még, hogy az eszköz körül legyen „esési tér”, ahol nincs kiálló, hegyes tárgy, amire a gyerek ráeshet. Évente többször is ellenőrizni kell a kerti hinták stabilitását.
