Több évtizedes politikai gyakorlattal szakítana az izraeli arab Közös Lista, ugyanis a pártszövetség kész kívülről támogatni egy olyan kormányt, amely véget vetne Benjamin Netanjahu miniszterelnökségének.
Ahmad Tibi, a szövetség meghatározó politikusa szerint ehhez korábban már elutasított együttműködési formákat is vállalnának. A választási eredmények alapján az arab pártok nélkül Netanjahu ellenfelei nem rendelkeznek parlamenti többséggel.
„Olyan dolgokat akarunk megtenni ennek a bűnöző kormánynak az eltávolítása érdekében, amelyeket korábban nem tettünk meg” – jelentette ki Ahmad Tibi az Associated Press amerikai hírügynökségnek.
A tapasztalt arab képviselő nyilatkozata új lehetőséget körvonalaz az izraeli kormányalakításban. A Közös Lista hajlandó lenne együttműködni a zsidó vezetésű pártokkal Netanjahu leváltásáért, miközben maga nem lépne be az általuk létrehozott kormányba. A külső támogatás jelentős parlamenti befolyást biztosíthatna a szövetségnek, de mindkét oldalon komoly politikai vitákat válthat ki.
Az együttműködés ugyanis alapvető nézetkülönbségeket hidalna át. Az arab pártszövetség olyan kabinet hatalomra kerülését segítené, amely várhatóan nem vetne véget Izrael háborúinak, és a megszállt Ciszjordániában zajló telepbővítéseket sem feltétlenül fékezné meg. Netanjahu ellenfeleinek pedig olyan pártok támogatását kellene elfogadniuk, amelyek Izrael politikája mellett az ország zsidó államként meghatározott identitását is elutasítják.
Az arab pártok nélkül nincs Netanjahu-ellenes parlamenti többség
A történelmi választói részvétel az arab vezetésű pártoknak minden korábbinál nagyobb képviseletet biztosított az izraeli parlamentben. A 120 tagú kneszetben kialakult erőviszonyok miatt ezek a pártok meghatározó szerepet kaptak a kormányalakításban.
Netanjahu koalíciója 53 mandátumot szerzett, miközben a vele szemben álló, Gadi Ejzenkot volt tábornok vezette politikai erők 48 képviselői helyhez jutottak. A Közös Lista 11, a másik arab párt, a Ra’am pedig nyolc mandátumot nyert.
A számok alapján Netanjahu ellenfelei önállóan nem tudnak parlamenti többséget kialakítani. A Ra’am csatlakozása is csak 56 képviselőre növelné táborukat, ezért egy ilyen kormányzati megállapodáshoz a Közös Lista közreműködésére is szükség lenne.
Tibi szerint pártszövetsége kész biztosítani ezt a támogatást, de a kormányzati részvételtől távol maradna. Ez a megoldás egyszerre szolgálhatná a velük szemben bizalmatlan zsidó vezetésű pártok megnyugtatását és saját választóik elvárásait. A Közös Lista úgy befolyásolhatná a parlamenti erőviszonyokat, hogy nem vállalna közvetlen szerepet a kabinet munkájában.
Külső támogatással segíthetnék az új izraeli kormányt
A Közös Lista kétféleképpen is elősegíthetné egy Netanjahuval szemben álló kabinet hivatalba lépését. Képviselői megszavazhatnák a kormányt, vagy tartózkodásukkal csökkenthetnék a szükséges többséghez elérendő szavazatszámot. Mindkét lehetőség olyan együttműködést tenne lehetővé, amelyhez az arab pártszövetségnek nem kellene kormányzati tisztségeket vállalnia.
A kívülmaradásnak különös jelentőséget adnak a Gázában és Libanonban zajló háborúk. A Közös Lista ellenzi ezeket a katonai műveleteket, így képviselői nehéz helyzetbe kerülnének, ha egy azokat folytató kormány tagjaivá válnának.
A külső támogatás ugyanakkor nem szüntetné meg teljesen a politikai ellentmondást. A pártszövetségnek saját választói előtt is indokolnia kellene, miért segít hatalomra olyan politikai erőket, amelyekkel a palesztin kérdésben és Izrael állami berendezkedésének megítélésében lényeges vitái vannak.
Tibi nem állítja, hogy egy ilyen megállapodás minden nézetkülönbséget feloldana. Nyilatkozatában világossá tette, hogy Netanjahu távozását önmagában is olyan célnak tekinti, amely indokolhatja a korábbi politikai gyakorlat felülvizsgálatát.
A Ra’am már részt vett izraeli kormánykoalícióban
Izrael történetében eddig egyetlen arab párt vállalt kormánykoalíciós szerepet, a Ra’am 2021-ben. A párt azonban a Közös Listánál jóval inkább keresi a megegyezést, és akkori parlamenti képviselete is kisebb volt a Közös Lista mostani mandátumszámánál.
A Ra’am ismét kész lenne partnerként csatlakozni egy Netanjahu ellenében megalakuló kormányhoz. A jelenlegi erőviszonyok között azonban ez a részvétel önmagában nem oldaná meg a többség kérdését, hiszen a Közös Lista támogatását is meg kellene szerezni.
Tibi szerint az együttműködés elutasítása túlmutatna egy kormányalakítási vitán. Úgy fogalmazott: ha a zsidó vezetésű pártok nem fogadják el ezt a partnerséget, az azt bizonyítaná, hogy Izrael „etnokrácia, nem pedig minden állampolgár számára teljes demokrácia”.
Mély nézetkülönbségek választják el a Közös Listát más pártoktól
Az arab pártok helyzetének történelmi hátteréhez tartozik, hogy a mai Izrael területén élő palesztin lakosság többsége az államalapítást kísérő 1948-as háborúban elmenekült, vagy elűzték otthonából. Az ott maradók állampolgárságot és választójogot kaptak. Ők és leszármazottaik ma az ország népességének mintegy húsz százalékát alkotják.
Sok zsidó izraeli régóta bizalmatlanul tekint az arab vezetésű politikai pártokra. Ezt az érzést tovább erősítették olyan képviselői megszólalások, amelyek Izrael ellenségeit védelmükbe vették vagy méltatták.
A három baloldali és nacionalista pártból álló Közös Lista elutasítja az általa „rasszista cionista konszenzusnak” nevezett izraeli politikai alapállást. Olyan zsidó izraeliekkel szorgalmaz együttműködést, akik támogatják a palesztin állam létrehozását Ciszjordániában, Gázában és Kelet-Jeruzsálemben, az 1967-es közel-keleti háborúban megszállt területeken.
A pártszövetség minden állampolgár egyenlő jogait követeli, és elutasítja Izrael zsidó államként meghatározott identitását. Sok zsidó izraeli háborús időszakban ezeket az álláspontokat az ország ellenségeinek támogatásaként értelmezi.
Netanjahu maga is erősítette az arab pártokkal szembeni bizalmatlanságot. Bizonyítás nélkül választási csalási vádakat fogalmazott meg velük szemben, és nemzetbiztonsági fenyegetésként mutatta be őket.
Gadi Ejzenkot szövetségeseit is megosztja az arab támogatás
A kialakult helyzet komoly döntés elé állítja Gadi Ejzenkotot és politikai szövetségeseit. Kampányukban Netanjahut korrupt vezetőként bírálták, aki nem akadályozta meg a 2023. október 7-i támadást, majd gátolta annak nyilvános kivizsgálását.
A választás tétjét az ország jövőjét meghatározó kérdésként mutatták be. Azzal érveltek, hogy Netanjahu szélsőjobboldali kormánya veszélyezteti Izrael demokratikus intézményeit.
Az arab pártok támogatásának elfogadásáról ugyanakkor nincs egyetértés közöttük. Ejzenkot egyes szövetségesei üdvözlik a lehetőséget, mások viszont ellenzik az együttműködést. Utóbbiak a Közös Lista vezetőinek olyan korábbi kijelentéseire hivatkoznak, amelyek szerintük megkérdőjelezik Izrael legitimitását, vagy az ország ellenségeit támogatják.
Tibi közben elismerte, hogy nincsenek illúziói arról, hogy Netanjahu ellenfeleivel együttműködve véget érnének a háborúk, vagy létrejönne egy palesztin állam. Egy általa „helyreállító kormánynak” nevezett kabinet azonban szerinte javíthatná az izraeli palesztin állampolgárok életét.
Netanjahu leváltása mellett lehetőséget teremthetne helyi problémák kezelésére is. Ezek közül Tibi az arab közösségeket sújtó erőszakos bűnözési hullámot emelte ki.
A Hamász megítélése is akadályozhatja a megállapodást
Az együttműködés pontos feltételei továbbra sem tisztázottak. Ejzenkot korábban közölte, az arab vezetésű pártoknak bizonyos követelményeket teljesíteniük kell bármilyen partnerséghez. Ezek közé sorolta, hogy terroristaszervezetnek nevezzék a Hamászt, és mondják ki, hogy azt fel kell számolni.
Tibi szerint ezek a feltételek nem vonatkoznak azokra a pártokra, amelyek a Közös Listához hasonlóan kívülről támogatnának egy kormányt.
A Közös Lista és a Ra’am elítélte a Hamász vezette október 7-i támadást, valamint a civilek elleni minden erőszakot. Ugyanakkor nem voltak hajlandók terroristaszervezetnek minősíteni a Hamászt, vagy annak megsemmisítését követelni. Indoklásuk szerint ezzel igazolnák Izrael pusztító gázai hadjáratát.
Tibi mind az október 7-i támadást, mind az arra adott izraeli választ erkölcstelennek nevezte.
Új értelmet kapott a „Bibi vagy Tibi?” kampányszlogen
Ahmad Tibi régóta az arab pártok elleni jobboldali támadások egyik fő célpontja. A 2019-es izraeli választásokon a közismerten Bibinek nevezett Netanjahu a „Bibi vagy Tibi?” szlogennel kampányolt. Ezzel arra figyelmeztette a választókat, hogy ellenfelei az arab vezetésű pártokra támaszkodva tudnának kormányt alakítani.
Tibi kedden úgy értékelte, hogy a mostani választási eredmény megfordította az egykori kampányüzenet jelentését.
„Amikor azt mondta, hogy »Bibi vagy Tibi«, az arabok ellen uszított” – fogalmazott. „Most »Tibi«, mert az arab választók rendkívül nagy számban mentek el szavazni. Ezúttal egyértelműen rólunk szól a történet.”
