Benjamin Netanjahu továbbra is megkérdőjelezi az izraeli választások hitelesített eredményét, miután politikai tömbje elveszítette parlamenti többségét. A Likud az arab pártokat és külföldi szereplőket vádolja választási visszaélésekkel, nyilvános bizonyítékokat azonban nem mutatott be. A konfliktusba a belbiztonsági szolgálat és a főügyészség is bekapcsolódott.
Miközben az amerikai félidős választásokon mind világosabbá váltak a republikánusok vereségei, Donald Trump elnök jelezte, hogy elfogadja az eredményeket. Izraeli szövetségese, Benjamin Netanjahu más utat választott: az október 27-i voksolás után egy héttel is vitatja a hivatalosan hitelesített végeredményt.
Netanjahu és pártja, a Likud azt állítja, hogy Izrael arab pártjai külföldi szereplőkkel együttműködve „ellopták” a szavazatokat. Állításaik alátámasztására eddig nem tártak bizonyítékokat a nyilvánosság elé.
Elveszett a többség, felértékelődtek az arab pártok mandátumai
A hivatalos adatok szerint Netanjahu tömbjének képviselete 68-ról 53 mandátumra csökkent a 120 tagú Kneszetben. A Gadi Eisenkot vezette ellenzéki oldal összesen 67 képviselői hellyel rendelkezik. Ezek közül 19-et a két arab párt, a Közös Lista és a Raam szerzett meg, történelmi részvétel mellett.
Az arab pártok képviselőinek támogatása így meghatározó lehet minden olyan kezdeményezésben, amely Netanjahu leváltására irányul. A választás utáni politikai küzdelem központi kérdésévé ezért az vált, hogy az ellenzék képes-e erre a parlamenti többségre támaszkodni.
Netanjahu és jobboldali szövetségesei az eredmények közzététele óta megvesztegetést, külföldi finanszírozást és csalást emlegetnek. Fellépésük az arab pártok választási szerepének és politikai legitimitásának megkérdőjelezésére összpontosul.
A helyzet ezen a héten tovább éleződött. David Zini, a Sin Bét belbiztonsági szolgálat vezetője, Netanjahu elkötelezett támogatója az arab pártvezetők elleni vizsgálatot sürgette. A főügyész azonban bizonyítékok hiányában nem engedélyezte az eljárást.
„A Likud és Netanjahu pogromot próbál elkövetni a demokrácia és a jogállamiság ellen” – jelentette ki kedden Eisenkot, Netanjahu legfőbb politikai riválisa.
Másnap Netanjahu ismét választási visszaélésekről beszélt. „Komoly gyanú merül fel azzal kapcsolatban, hogy külföldi országok vettek részt hatalmas összegek felhasználásával az izraeli választások eredményeinek manipulálásában” – fogalmazott videónyilatkozatában.
A választási bizottság szerint nincs bizonyíték rendszerszintű csalásra
A Likud már a voksolást követő napon több száz tanúvallomást juttatott el a Központi Választási Bizottsághoz, és nyomozást, valamint letartóztatásokat követelt. Netanjahu a hétvégén egy olyan felvételt is megosztott közösségi oldalán, amelyen egy jobboldali aktivista tömeges hamisításról beszélt, és a „választások egyszerű érvénytelenítésére” szólított fel.
A választási bizottság alaptalannak minősítette a széles körű csalásról szóló állításokat. Álláspontja szerint semmi nem bizonyítja, hogy a szavazatok tisztaságát rendszerszinten veszélyeztették volna.
Ettől elkülönülő kérdésként ugyanakkor a testület a múlt héten arra kérte a Sin Bétet, hogy járjon utána a kampány befolyásolását célzó külföldi finanszírozással kapcsolatos „komoly gyanúkat” felvető értesüléseknek.
Noam Sohlberg bíró, a bizottság elnöke egy izraeli sajtónak kiszivárgott levélben jelezte: nem tudja ellenőrizni, mennyire súlyos a rendelkezésére bocsátott anyag. A Likud mégis saját, szélesebb körű csalási állításainak igazolásaként értelmezte a dokumentumot.
Sohlberg vasárnap Zini és Gali Baharav-Miara főügyész társaságában rendhagyó közös nyilatkozatot adott ki. Ebben arról biztosították a nyilvánosságot, hogy a választásokat szabályosan bonyolították le. Hangsúlyozták, hogy a külföldi finanszírozás gyanújának esetleges igazolása sem változtatná meg a végeredményt, és nem kérdőjelezné meg a választási folyamat tisztaságát.
Nyílt konfliktus alakult ki a Sin Bét vezetője és a főügyészség között
Zini későbbi fellépése újabb lendületet adott a politikai vitának. Az izraeli hadsereg nyugalmazott vezérőrnagyát, aki „büszke messiásként” jellemzi magát, Netanjahu tavaly a szolgálaton kívülről nevezte ki a Sin Bét élére.
Értesülések szerint Zini most négy magas rangú arab politikust, köztük pártvezetőket akar kihallgattatni. Egy forrás beszámolója alapján a Sin Bét szerdán arról tájékoztatta a választási bizottságot, hogy hírszerzési értesülései „látszólag” egy „kiterjedt jelenség” lehetőségét vetik fel. Külföldről jelentős összegek érkezhettek Izraelbe, „több mint ezer, sőt esetleg még több embert érintő mértékben”.
A szolgálat szerint további vizsgálat szükséges ahhoz, hogy „nagy bizonyossággal” meg lehessen határozni az ügy kiterjedését. Nyilvánosan ugyanakkor nem ismertetett bizonyítékokat.
A főügyészség kedden szokatlanul határozott közleményben reagált. Azt állította, hogy Zini megakadályozta a releváns bizonyítékok átadását a főügyészi hivatalnak és a rendőrségnek.
„Egy jogállamban a polgárokat vagy a választott tisztségviselőket nem lehet bizonyítékok nélkül kivizsgálni” – olvasható a nyilatkozatban. „Bárkit, akit ki kell hallgatni, ki is fogunk hallgatni, de senkit sem fogunk bizonyítási okok nélkül kivizsgálni.”
A Likud erre azzal vádolta Baharav-Miarát, hogy akadályozza a nyomozást. Itamar Ben Gvir, Netanjahu szélsőjobboldali szövetségese pedig arra szólította fel Zinit, hogy a főügyész jóváhagyása nélkül is tartóztassa le az arab vezetőket, és indítson ellenük vizsgálatot.
Az újabb összecsapás egy korábbi intézményi konfliktust mélyít tovább. Netanjahu leköszönő kormánya 2025 augusztusában megszavazta Baharav-Miara elmozdítását, a Legfelsőbb Bíróság azonban megakadályozta ezt. A kabinet azóta több alkalommal megkérdőjelezte a főügyész iránymutatásait, illetve azokkal ellentétesen járt el.
Az arab pártok visszautasítják a vádakat
Az érintett arab pártok elutasították a velük szemben megfogalmazott állításokat. Szerintük Zini bekapcsolódott a Likud azon kampányába, amely az arab választók, szavazataik és minden korábbinál erősebb parlamenti képviseletük legitimitását igyekszik aláásni.
„Netanjahu ragaszkodik a hatalomhoz, és megpróbálja tagadni az arab közvélemény legitimitását, amely tömegesen szavazott és a kormánya ellen döntött. A Netanjahu által kinevezett Zini politikai ágként szolgál az ő szolgálatában” – közölte a Közös Lista.
Mansour Abbas, a Raam elnöke a fellépést „elfogadhatatlan kísérletnek nevezte az arab közvélemény befeketítésére”.
Az ellenzéki vezetők eközben parlamenti többségük felhasználásával a Kneszet elnökének leváltására készülnek. Netanjahut és Zinit azzal vádolják, hogy alkotmányos válság felé sodorják az országot, miközben megingatják a választások hitelességébe vetett közbizalmat.
Eisenkot úgy értékelte a helyzetet, mint Izrael „liberális demokratikus államként” való jövőjének próbáját. A biztonsági és rendvédelmi szervek munkatársait arra figyelmeztette, hogy ők „a királyság szolgái, nem a királyé”.
Jáir Lapid volt miniszterelnök „a demokrácia szétzúzására és a választások ellopására tett kísérletnek” nevezte a történteket, „a biztonsági rendszerbe beágyazott rezsimhűek segítségével”. Jáir Golan, a baloldali Demokraták Pártjának vezetője pedig azt mondta: Zini a Sin Bétet „Netanjahu kampányát szolgáló politikai eszközzé tette a választási eredmények aláásására”.
A következő hetekben dőlhet el, mire képes az ellenzéki többség
A politikai erőpróba a következő hetekben várható. Netanjahu mozgástere attól is függ, sikerül-e meggyőznie a jobboldali pártokat és egyes, esetleg átállásra hajló ellenzéki képviselőket arról, hogy elfogadhatatlan az arab pártok támogatására építeni.
Ha ez az érvelés célba ér, elzárhatja a leváltásához vezető egyetlen parlamenti utat. A választási eredmények elleni fellépés azonban az ellenkező hatást is kiválthatja. Együttműködésre késztetheti a megosztott ellenzéket, és felgyorsíthatja azt a politikai fordulatot, amelyet Netanjahu igyekszik megakadályozni, írta meg a CNN.
