Kész megismételni a 2023. október 7-i támadást a Hamász – számolt be csütörtökön a Ynet izraeli hírportál. A terrorszervezet vezetői az ENSZ humanitárius koordinátorával, Rámiz al-Akbarovval tartott múlt heti gázai egyeztetésükön jelezték: nemcsak Izrael területén, hanem Ciszjordániában és nemzetközi szinten is újabb fegyveres akciókat indíthatnak.
A palesztin vezetők a találkozón egyértelművé tették: nem hajlandók belenyugodni a jelenlegi helyzet rögzülésébe. Arra hivatkoztak, hogy a folyamatos izraeli hadműveletek, az ütközőzónát jelző „sárga vonal” elmozdítása, illetve a Palesztin Hatóság választásokat törlő döntése együttesen ahhoz vezet, hogy fokozatosan elveszítik a Gázai övezet feletti irányítást. Al-Akbarov szerdán adta tovább a figyelmeztetést Joram Halevinek, az 1967-ben elfoglalt területek izraeli kormányzati koordinátorának, aki azonnal riasztotta a jeruzsálemi politikai és biztonsági csúcsvezetést.
A Ynet értesülései szerint a Hamász példátlan krízissel küzd. Izrael az elmúlt időszakban maximalizálta a katonai nyomást, sorra likvidálva a Nukba elit egység tagjait és a szervezet felsővezetőit. A fegyveres csoport emellett a gazdasági összeomlás szélén áll: a mintegy 30 ezer gázai alkalmazottjuk bérének fedezéséhez havonta 90 millió sékelre (nagyjából 9,5 milliárd forintra) lenne szükségük. Az izraeli becslések szerint ebből az összegből a katonai szárny tagjai fejenként havi 3 ezer sékelt (körülbelül 315 ezer forintot) kapnak.
Bár a Donald Trump amerikai elnök által fémjelzett Béketanács és a nemzetközi közvetítők fegyverletételre szólították fel a szervezetet, az izraeli vezetés irreálisnak tartja, hogy ennek eleget tegyenek. Jeruzsálem egyelőre határozottan blokkolja, hogy akár egy palesztin technokrata kormány, akár palesztin rendőri erők lépjenek a Gázai övezetbe.
A patthelyzet az október 27-i izraeli parlamenti választások hajráját is meghatározza. Gadi Ejzenkot, Benjámin Netanjahu miniszterelnök legfőbb kihívója élesen bírálta a kabinetet, amiért szerinte a példátlan társadalmi és nemzetközi támogatottság ellenére eltékozolták a hadsereg harctéri eredményeit, és felelőtlenül kudarcot vallottak a háborús célok elérésében. Ejzenkot kampányában megígérte: miniszterelnökké választása esetén 18 hónapon belül végleg felszámolja a Hamász gázai uralmát – írja az MTI.
Egy orosz légicsapás megölt egy nőt és további négy embert megsebesített Ukrajna északkeleti részén, Harkiv megyében – közölte Oleh Szinyehubov regionális kormányzó a Telegramon.
Egy helyi tisztviselő a Telegramnak adott interjújában részletek nélkül közölt, hogy egy drón eltalálta a Poltavai régió Kremencsuk körzetében található energetikai infrastruktúrát is.
A Dnyipro folyó partján fekvő Kremencsuk jelentős ipari központ, és Ukrajna egyik legnagyobb olajfinomítójának ad otthont. A területet többször is érték orosz csapások, többek között egy 2022-es támadás egy zsúfolt bevásárlóközpont ellen, amelyben legalább 21 ember halt meg.
Oroszországban két ember megsebesült Moszkva közelében, miután éjszaka 630 drónt vezényeltek a főváros felé – közölte Szergej Szobjanyin polgármester a Telegramon. Hozzátette, hogy a drónok nagy részét nagy távolságból lőtték le.
Lipetsk városában – ahol egy nagy acélgyár található, mintegy 400 km-re (250 mérföldre) délre Moszkvától – egy férfi megsérült, amikor drónok csapódtak be lakóházakra és egy egészségügyi intézményre – közölte Igor Artamonov kormányzó a Telegram alkalmazásban.
A legutóbbi csapások azután történtek, hogy Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnöki megbízottja a héten tárgyalásokat folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a konfliktus lezárásának közvetítése érdekében.
Zelenszkij szerdán kijelentette, hogy Ukrajna támogatja az Egyesült Államok javaslatát, hogy a tárgyalófelek szintjén mielőbb háromoldalú tárgyalásokat tartsanak Oroszországgal és az Egyesült Államokkal, a Kreml pedig közölte, hogy Putyin beleegyezett abba, hogy már a jövő hónapban folytatják az Egyesült Államok közvetítésével zajló béketárgyalásokat Kijevvel – írta a Reuters.
