Egy izraeli telepes család egy dombtetőn elterülő ipari telepen készít előre gyártott házakat, hogy felgyorsítsa az illegális zsidó előőrsök terjeszkedését a megszállt Ciszjordániában, és kiűzze a palesztinokat az otthonaikból. Az Eliav és Harel „Coco” Libi testvérek tulajdonában lévő Libi Construction and Infrastructure új gyárat épít, hogy elkészítsék azokat az egyszerű, fehér építményeket, amelyeket ők és a társaik telepítenek a külső telephelyeken – közölte Eliav Libi egy áprilisi közösségi médiás bejegyzésben. A cég Shilo településen található telephelyén legutóbb is legalább öt raktár állt, amelyeket előre gyártott házak sorai és építőanyag-halmok szegélyeztek.
Egy izraeli telepes család egy dombtetőn elterülő ipari telepen készít előre gyártott házakat, hogy felgyorsítsa az illegális zsidó előőrsök terjeszkedését a megszállt Ciszjordániában, és kiűzze a palesztinokat az otthonaikból. Az Eliav és Harel „Coco” Libi testvérek tulajdonában lévő Libi Construction and Infrastructure új gyárat épít, hogy elkészítsék azokat az egyszerű, fehér építményeket, amelyeket ők és a társaik telepítenek a külső telephelyeken – közölte Eliav Libi egy áprilisi közösségi médiás bejegyzésben. A cég Shilo településen található telephelyén legutóbb is legalább öt raktár állt, amelyeket előre gyártott házak sorai és építőanyag-halmok szegélyeztek.
A Libi család által vezetett akciók egy egyre növekvő telepesstratégiát tükröznek, amelynek célja a ciszjordániai területek gyors és olcsó megszerzése. Ahelyett, hogy modern lakóparkokat és városrészeket építenének az izraeli kormány hivatalos engedélyeivel, ezek az előőrsök gyakran csak egy vagy két előre gyártott házzal indulnak, bármiféle jogi felhatalmazás nélkül. Jellemzően fiatal izraeli pásztorok lakják őket, akik szándékosan olyan földekre hozzák legeltetni az állatállományukat, amelyeket korábban a palesztin pásztorok és gazdák használtak.
Illegális előőrsök, növekvő állami támogatás
Az ENSZ és számos európai ország széles körben elítéli az összes izraeli telepet. Az olyan gyorsan felhúzott előőrsök, mint amilyeneket a Libi család alapított, még az izraeli törvények szerint is illegálisak, mivel az izraeli közigazgatási ellenőrzés alatt álló ciszjordániai területeken is előzetes jóváhagyás szükséges az építkezéshez. A testvérek mégis széles körű izraeli kormányzati támogatást kapnak a terjeszkedéshez – amely része a Hamász 2023-as támadásai és a gázai háború kezdete óta tartó, eddigi legnagyobb ciszjordániai telepépítési hullámnak.
A Reuters oknyomozása szerint a Libi fivérek a 2025-tel záruló három évben legalább kilenc új mezőgazdasági telephely létrehozásában segédkeztek. Összességében a zsidó telepesek 184 engedély nélküli ciszjordániai bázist építettek ki ebben a hároméves időszakban, ami majdnem annyi, mint az azt megelőző három évtizedben összesen – állítja a Peace Now (Békét Most) nevű, telepesellenes izraeli emberi jogi csoport. Bár az izraeli kormány nem teszi közzé rendszeresen az előőrsök hivatalos adatait, Benjamin Netanjahu miniszterelnök és más kormánytisztviselők nyilvános beszédeikben csak alig valamivel alacsonyabb számokat említenek, mint a jogvédők. A Peace Now és a ciszjordániai palesztin kormányzat is úgy becsüli, hogy jelenleg összesen körülbelül 410 előőrs létezhet, és csak tavaly 86 újat alapítottak.
A Peace Now és a Kerem Navot izraeli jogvédő csoport közös jelentése szerint ezek a külső bázisok mára Ciszjordánia területének közel egyötödét fedik le. Ennek a területnek szinte a teljes egészét a Netanjahu jelenlegi kormányának hivatalba lépése óta eltelt négy évben foglalták el (a telepesek maguk is hasonló, mintegy 1000 négyzetkilométeres adatot adtak meg).
A Libi fivérek a keményvonalas telepesmozgalom legismertebb alakjai közé tartoznak, akik állatállományt, kerítéseket, sőt, olykor erőszakot is bevetnek Izrael ciszjordániai jelenlétének kiterjesztésére. Különösen Eliav Libi vállalt oroszlánrészt abban, hogy a politikai és katonai vezetőket rávegye a külső bázisok nyílt támogatására. Érvelése szerint e stratégia célja egy önálló palesztin állam létrehozásának megakadályozása, amely a telepesek szerint azonnali biztonsági kockázatot jelentene Izrael számára.
Fokozódó erőszak
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) szerint a palesztinok elleni halálos támadások száma az előretolt bázisok szaporodásával párhuzamosan egyre nő. Az OCHA adatai szerint tavaly legalább 16 palesztin halt meg izraeli telepesek támadásaiban, és több mint 1100-an megsebesültek, ami abszolút rekord. Ez az erőszakhullám idén csak tovább fokozódott: augusztusig 23 palesztin halt meg, és több mint ezren sérültek meg. (Összehasonlításképpen: az adatok szerint idén a palesztinok egy telepest öltek meg és huszonkettőt sebesítettek meg Ciszjordániában.) Egy ENSZ-vizsgálat szerint az izraeli erők ráadásul rendszeresen elfedik ezt az erőszakot, sőt, esetenként maguk a katonák kísérik el a telepeseket a palesztin falvak elleni támadások során.
A Reuters értesülései szerint az izraeli kormány külön engedélyt adott a Libi családnak az új gyár felépítésére, és számos legeltetési engedélyt, valamint jelentős állami mezőgazdasági támogatást is kaptak. A Peace Now állítása szerint a mezőgazdasági minisztérium mintegy 1 millió dolláros keretet hagyott jóvá a külső bázisok támogatására, egy, a Libiékkel szorosan együttműködő szervezet pedig további 1,3 millió dolláros támogatást kapott. Harel Libi egyik interjújából és a hivatalos közleményekből az is kiderült, hogy az izraeli védelmi minisztérium korábban többek között a palesztin házak lebontására is felbérelte a cégüket a háború sújtotta Gázában.
Nyílt politikai és katonai támogatás
A Netanjahu-kabinet miniszterei – köztük Israel Katz védelmi miniszter – személyesen is találkoztak Eliav Libivel és társaival, hogy megvitassák a munkájukat és a jövőbeli terveiket. A kormány az elmúlt időszakban legalább három, a Libi testvérek által felhúzott bázist hivatalosan is elismert, ami lehetővé teszi a későbbi, nagyobb településekké történő fejlesztésüket. A hadsereggel együttműködő egyik telepescsoport vezetőjének elmondása szerint az elmúlt két évben magas rangú izraeli katonai vezetők is nyíltan támogatják és segítik a keményvonalasokat.
A Libi család egyelőre nem kívánt érdemben nyilatkozni a Reuters oknyomozásával kapcsolatban. A Libi Construction and Infrastructure cég csupán egy szűkszavú közleményt adott ki, amelyben azt állították, hogy a vádak „olyan hamis állításokon alapulnak, amelyek célja egy radikális politikai program népszerűsítése”. Hozzátették, hogy a vállalat „a törvényeknek megfelelően, valamint minden vallás, faj és nem tekintetében egyenlően működik”. Egy augusztusi podcastban ugyanakkor Eliav Libi kijelentette, hogy a cég szándékosan kerüli a palesztinok alkalmazását, és nyíltan „ellenségnek” nevezte őket.
Bár a hadsereg hivatalosan tagadja a fivérekkel való szoros kapcsolatot, egy neve elhallgatását kérő katonai tisztviselő elismerte, hogy a sereg együttműködik a szabályozatlan mezőgazdasági előőrsökkel „a saját és a környező területek biztonságának megvédése érdekében”. A palesztin hatóság vezetői, köztük Vaszel Abu Juszef szerint a telepek erőltetett bővítésének egyetlen valódi célja van: „egy független, földrajzilag egybefüggő palesztin állam létrehozásának végleges megakadályozása.”
A palesztin falvak bekerítése
A Libi fivérek hálózatának és kormányzati kapcsolatainak megértése érdekében a Reuters csapata áttekintette a testvérek nyilvános nyilatkozatait, felkutatta a pénzügyi támogatásaikat igazoló állami dokumentumokat, interjúkat készített a telepesekkel és az izraeli békeaktivistákkal, valamint felkereste azokat a palesztin falvakat, amelyek elszenvedői voltak az előőrsök terjeszkedésének.
„Eliav Libi tudatosan félelmet kelt” – mondta Szulejmán Dawabsheh, a Libiék gyárától alig néhány kilométerre fekvő palesztin falu, Duma tanácsának elnöke. Szerinte az izraeli telepes nyíltan „a palesztin polgárok kitelepítésére és a földjeik lefoglalására” uszít. A Jordán-völgyre néző, évszázados Dumát mára szinte teljesen körbezárták a Libi család által létrehozott előőrsök. Maga Eliav Libi is hosszan, nyíltan beszélt arról (többek között egy augusztusi podcastban), hogyan használják az előőrsöket a palesztinok Ciszjordániából való kiszorítására.
A B'Tselem (egy telepeket ellenző izraeli emberi jogi szervezet) által gyűjtött adatok szerint 2022 óta legalább 434 ember – főként félnomád beduin pásztorok – kényszerült elmenekülni a Libi-féle bázisokhoz közeli területekről. Izrael nyugati szövetségeseinek többsége az ilyen szélsőséges telepeseket a Közel-Kelet stabilitását veszélyeztető erőnek tartja. Májusban és júniusban Ausztrália, Kanada, Franciaország, Norvégia és az Egyesült Királyság összehangolt szankciókkal sújtotta a Libi fivéreket, azzal vádolva őket, hogy illegálisan foglalnak el földeket és szítják a telepesek erőszakos cselekményeit. Az Egyesült Királyság egyenesen „a palesztin nép elleni agresszióval és erőszakkal” vádolta Harel Libit, és befagyasztotta a Coco's Farm nevű bázisuk vagyonát. Az Egyesült Államok a Biden-adminisztráció alatt szintén szankciókat vezetett be a szélsőséges telepesekkel szemben, de az utódja, Donald Trump – aki már első ciklusában is határozottan támogatta Netanjahut és a telepépítéseket, felrúgva az USA korábbi álláspontját – hivatalba lépése után ezeket a korlátozásokat is feloldotta.
Washingtoni nyomásra – különösen a palesztin–amerikai állampolgárokat érő telepes-támadásokat követően – Netanjahu korábban elrendelte néhány illegális előőrs lebontását. Bezalel Szmotrich pénzügyminiszter azonban azonnal jelezte: az akció kizárólag a Ciszjordánia palesztinok által (papíron) igazgatott területein található, maroknyi helyszínre korlátozódik. Eközben a telepesek igazi telepes-úttörőkként viselkednek: a Libi cég weboldala szó szerint azzal hirdeti magát, hogy „A hegyi, szűz és nyers földet átvesszük, és egy teljes, fejlett, infrastruktúrához csatlakoztatott és virágzó környékként adjuk vissza az ügyfélnek... Már csak a házak benépesítése van hátra.”
Terrorszervezetre utaló taktikák
Eliav Libi az év elején személyesen vett részt egy megfélemlítő kampányban az al-Abayyat beduin pásztorcsalád ellen, akik a Mitzpe Michal nevű illegális bástya közelében éltek a Jordán-völgyben. A pásztorral és szemtanúkkal készült interjúk, valamint emberi jogi csoportok által készített videók bizonyítják, hogy Libi és társai fegyverrel a kezükben hajtották a szarvasmarháikat a család kertjébe legelni. Tonnaszámra borítottak rothadó datolyát a házukra takarmányként, drónokról és járművekről üvöltették a zenét az éjszaka közepén, végül pedig elvágták a víz- és áramszolgáltatásukat is. Márciusban egy kotrógép egyszerűen lerombolta az al-Abayyat család házát, miközben a videófelvételek tanúsága szerint a helyszínen lévő izraeli katonák beavatkozás nélkül nézték végig a pusztítást. A hadsereg azzal védekezett, hogy az épületet illegálisan húzták fel, ezért az izraeli hatóságok jogosan bontották le azt.
A testvérek legalább 2009 óta foglalkoznak bázisok alapításával. 2012-ben az izraeli hadsereg egyszer már ideiglenesen kitiltotta Harel Libit Ciszjordániából, és lebontotta a farmját. Libi ugyanis azon tizenkét, a hadsereg által is „zsidó szélsőségesként” nyilvántartott személy között volt, akik a vádak szerint részt vettek „a palesztin lakosok és az izraeli biztonsági erők elleni erőszakos és titkos akciók vezetésében és végrehajtásában”. Később, 2015-ben egy zsidó telepes bosszúból halálra égetett egy palesztin házaspárt és 18 hónapos gyermeküket a dumai otthonukban (az elkövetőt később háromszoros életfogytiglani börtönre ítélte az izraeli bíróság). Az akkori, nemzetközi felháborodást kiváltó incidens ellenére Izrael azóta hivatalosan is legalizálta azt az Adei Ad nevű telepet, ahonnan a gyilkos származott.
„Gyakorlati szuverenitás”
Ma a Libi fivérek ellenőrzik azt, amit a támogatóik „ciszjordániai birodalomnak” neveznek. Tevékenységük a homokbányászattól és cementgyártástól kezdve az utak és a települések építésén át a saját gazdaságaik bővítéséig szinte mindenre kiterjed. A család stratégiája egybeesik Szmotrich pénzügyminiszter szélsőjobboldali elképzeléseivel, aki nyíltan a palesztin államiság eszméjének „eltemetésére” törekszik. Bár Izrael politikai jobboldala régóta Ciszjordánia teljes annektálását követeli, ez még Donald Trump idején is erős ellenállásba ütközött az Egyesült Államok arab szövetségesei részéről. Az amerikai diplomáciai áldás hiányában az izraeli vezetés a gyorsított betelepítést választotta de facto annektálásként, amit Szmotrich „gyakorlati szuverenitás” bevezetésének nevez. Ennek részeként Orit Strook telepesügyi miniszter és Israel Katz védelmi miniszter is többször egyeztetett a Libi családdal az újabb területek kisajátításáról.
Földigénylés állattenyésztéssel
Májusban Eliav Libi egy telepeskonferencián kijelentette, hogy ők és az izraeli földművesek tulajdonképpen az ókori bibliai (Ézsaiás könyvében olvasható) próféciát teljesítik be, amikor a palesztin földeket „a nyájak pihenőhelyévé” változtatják. Ennek a spirituális elhivatottságnak a gyakorlati megvalósítása Etkes emberi jogi aktivista szerint azt jelenti, hogy a Libi család és társaik az állatállományuk legeltetésével, kerítésekkel, saját utak építésével és fizikai megfélemlítéssel mára egy nagyjából Párizs méretű – tízezer hektáros – területet vontak saját ellenőrzésük alá a termékeny Jordán-völgyben. A kormányzati adatok egyértelműen bizonyítják: a fivérek az elmúlt években legalább 100 ezer dollár értékben kaptak állami legeltetési engedélyeket és agrártámogatásokat az Izraeli Földhivataltól. Emellett hatalmas adományokat gyűjtenek közösségi finanszírozó oldalakon keresztül.
Májusban maga Libi is elismerte, hogy az izraeli törvények peremén egyensúlyoznak, és esetenként „alulról is nyomást gyakorolnak” a hatóságokra, egy-két lépéssel túllépve a hivatalosan is engedélyezett intézkedéseken. Bár állítja, hogy a telepesek terjeszkedése nem feltétlenül jár erőszakkal, a gyakorlatban a palesztinok földjeire történő önkényes betelepülés állandó, sokszor halálos konfliktusokhoz vezet.
2024-ben például palesztinok halálra vertek és megkéseltek egy juhokat terelő, tizennégy éves izraeli fiút (Benjamin Achimeir) a Malachei Hashalom-i bázis mellett. A gyilkosság brutális telepes-bosszúhadjáratot indított el a szomszédos palesztin falvakban, többek között Dumában. A pogromok során négy palesztint – köztük egy gyermeket – meggyilkoltak, és tucatnyi házat felgyújtottak. A hadsereg hat telepest vett őrizetbe az eset után, de vádemelés nélkül, Katz védelmi miniszter utasítására hónapokon belül mindegyiküket szabadon engedték.
Új szövetségek, megnövelt finanszírozás
A dumai összecsapások után a telepesek még szorosabbra fűzték a soraikat: létrehozták a Gazdák Szövetségét, amelynek igazgatótanácsában Eliav Libi mellett több más, nemzetközi szankciókkal sújtott szélsőséges is helyet kapott. A csoport nyílt célja, hogy a katonai és állami vezetéssel karöltve, szervezett formában, olcsón építsen fel további agrár-előőrsöket, kiszorítva a palesztin lakosságot.
Az Egyesült Királyság júniusban újabb szankciókkal sújtotta a Gazdák Szövetségét, és az Ahavat Gilad nevű szervezetet is, amely állítólag közösségi adományokat csatornázott az illegális bázisok kiépítésére. Érdekesség, hogy alig két hónappal később, augusztusban az izraeli Nemzetbiztonsági Minisztérium egy 2,6 millió dolláros hivatalos támogatási megállapodást írt alá pontosan ezzel az Ahavat Giladdal, papíron azzal az indokkal, hogy a szervezet „mérhető eredményeket ért el a fiatal telepesek erőszakosságának megelőzésében és a katonai szolgálatba való integrálásukban.” Az Ahavat Gilad ráadásul közvetlenül a Libi család érdekeltsége: az igazgatótanácsban ott ül az édesapa, Yaakov Libi, aki évekig vezérigazgatóként is irányította a szervezetet, a bejegyzett székhelyük pedig az ő shilói birtokán található.
Közben a hadsereg hozzáállása is gyökeresen megváltozott. Egy korábbi tiszt elmondása szerint a katonaság sokáig púpnak tartotta a hátán a kiszámíthatatlan illegális farmokat, ám a 2023. október 7-i terrortámadás után ezekre a bázisokra hirtelen „élő, előretolt védőfalként” kezdtek tekinteni. Júliusban Avi Bluth, a ciszjordániai izraeli katonai műveletekért felelős parancsnok személyesen szólalt fel a Gazdák Szövetségének biztonsági konferenciáján, dicsérve az újonnan felhúzott bázisok stratégiai fontosságát.
Gáza földig rombolása
A Libi cég az agrárbázisok építése mellett egy másik fronton is aktív résztvevőjévé vált az izraeli–palesztin háborúnak: a hivatalos állami közlemények szerint tavaly ők szállították a kotrógépeket, a buldózereket és a járművezetőket a gázai katonai műveletekhez. Az izraeli hadsereg ugyanis civil vállalkozókat alkalmazott több ezer palesztin otthon és polgári infrastruktúra teljes lebontására. Emberi jogi csoportok szerint ez a civil vagyon szisztematikus megsemmisítését jelenti, ami súlyosan sérti a háborús jogot (az izraeli hadsereg azzal védekezik, hogy a booby-trapek és robbanószerek eltávolítása miatt volt szükség a buldózeres rombolásra).
Eliav Libi maga is a gázai buldózer-kezelők között volt. A család számára a háború személyes tragédiát is hozott: a hivatalos katonai közlemény szerint 2025. májusában a fivére, David Libi egy gázai nehézgép kezelése közben vesztette életét (a Hamász közleménye szerint ők robbantották fel a buldózert). Libi temetésén több izraeli miniszter is részt vett, Eliav Libi pedig a fia halála után nyíltan arról posztolt, hogy a gyászból erőt merítve még gyorsabb tempóban fogja bővíteni a ciszjordániai bázisaikat.
Ennek a felgyorsult terjeszkedésnek az első számú célpontja egy Giborei David nevű új előőrs volt, amelynek felépítése és beüzemelése további 11 beduin pásztorcsalád kényszerű kitelepítéséhez vezetett. A telepesek lefoglalták Duma falu vízkészleteit, megrongálták az áramszolgáltatást, és újabb 700 hektár (1700 hold) palesztin földet koboztak el. „Ezek a fiatal telepesek egy teljes falut, háromezer embert próbálnak elnépteleníteni és elűzni” – foglalta össze a kilátástalan helyzetet Dror Etkes, az illegális betelepüléseket megfigyelő izraeli emberi jogi aktivista – írja a Reuters.
