Közel-Kelet
Elhúzódó válság jöhet a Közel-Keleten?
Az ír és lengyel kormányfő globális következményekre figyelmeztetnek
A kétoldalú tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Micheál Martin ismertette azokat a prioritásokat, amelyekkel Írország az EU Tanácsában július 1-től betöltendő soros elnökségre készül.
Prioritásként sorolta a versenyképességet, az értékeket és a biztonságot. Ez utóbbi kapcsán kiemelte Ukrajna támogatásának fontosságát, aláhúzva, hogy Írország és Lengyelország ebben a tekintetben egyetért.
Említette továbbá a tengeri közlekedés biztonságát és a vízalatti infrastruktúra védelmét.
A közel-keleti konfliktusra kitérve az ír kormányfő aláhúzta: ennek térségbeli és globális következményei „messzemenőek és hosszútávúak lehetnek”, a konfliktus „véget kell, hogy érjen”.
Donald Tusk elmondta: mindkét ország támogatja az EU bővítését is. „Ezt felelősségteljesen, körültekintően és megfelelő ütemben szeretnénk megvalósítani, de véleményünk szerint Európának erősödnie kell, nagyobbá kell válnia” – fogalmazott.
Újságírói kérdésre mindkét politikus kommentálta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter lehallgatott telefonbeszélgetését. Micheál Martin szerint Magyarország és Oroszország kommunikációja „komoly aggályokat kelt”, „nagyon szomorú és elfogadhatatlan”.
Donald Tusk szerint a lehallgatott beszélgetés mutatja, „mennyire elfogadhatatlan Budapest és Moszkva kapcsolata”. Úgy vélekedett: Karol Nawrocki lengyel elnök minap tett budapesti látogatása, valamint Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság elnökének a Mandineren vasárnap megjelent interjúja„ (Szergej) Lavrovval és (Vlagyimir) Putyinnal folytatott politikai kollaborációt is jelenti” a lengyel konzervatív politikusok részéről. Ez „nagyon veszélyes Lengyelország érdekei és az egész Európa biztonsága szempontjából” – fogalmazott Tusk.
