Királyi család
Önkéntes alapon Vilmos herceg évente 8,1 millió euró adót fizet
Ez az összeg az Egyesült Királyság összes adófizetőjének felső 0,002 százalékába tartozik
A brit The Times újság számításai szerint Vilmos herceg trónörökös, a becsült éves jövedelemadója 8,1 millió euró, az Egyesült Királyság összes adófizetőjének felső 0,002 százalékába tartozik.
E magas adók mögött azonban a monarchia régóta fennálló privilégiumain alapuló és az önkéntes befizetések által jellemzett rendszer áll.
Vilmos herceg vagyona földből és ingatlanokból származik
A walesi herceg fő bevételi forrása a Cornwalli Hercegség. Ez egy hatalmas portfólió mezőgazdasági területekből, kereskedelmi ingatlanokból és egyéb vagyontárgyakból, amelynek becsült értéke körülbelül 1,1 milliárd font, azaz körülbelül 1,27 milliárd euró. A 2023/24-es pénzügyi évben ez a portfólió 23,6 millió font nyereséget termelt, ami körülbelül 27,3 millió eurónak felel meg.
Jogilag Vilmosnak nem kellene jövedelem- vagy örökösödési adót fizetnie erre a jövedelemre. Ez a brit királyi család és a kincstár között 2013-ban létrejött megállapodáson alapul. Ez a különleges megállapodás mind a királyra, mind a walesi hercegre vonatkozik. Vilmos ennek ellenére úgy döntött, hogy jövedelmét a szokásos, maximális, 45 százalékos adókulcs szerint adóztatja.
Az önkéntes adófizetésről szóló döntést a monarchián belül jelzésnek tekintik. Célja annak bizonyítása, hogy a királyi család pénzügyileg hozzájárul, és ezáltal erősíti a közvélemény bizalmát az intézményben. Vilmos, aki nemrég ünnepelte 15. házassági évfordulóját, modern trónörökösként mutatkozik be, aki reagál a közvélemény véleményére.
Vilmos herceg: Adókedvezmények és „hivatalos költségek”
Annak ellenére, hogy az államhoz nagy összegű pénz áramlik, a királyi család adórendszere viták forrása. A hétköznapi polgárokkal ellentétben a walesi herceg levonhatja az úgynevezett „hivatalos költségeket” az adóköteles jövedelméből. Azonban az, hogy pontosan mi minősül ezeknek a költségeknek, továbbra is bizalmas.
Ez az átláthatóság hiánya kritikát vált ki, mivel nem világos, hogy ezek hivatalos vagy magánköltségek-e. Károly király már vitába keveredett, amikor a személyes személyzet és az utazás költségeit üzleti költségként deklarálta. Az ilyen gyakorlatok kétségeket ébresztenek azzal kapcsolatban, hogy a királyi család különleges státusza összeegyeztethető-e a modern adózási igazságossággal.
További nyomást gyakorolt a brit The Sunday Times újság által végzett vizsgálat. A jelentés szerint Cornwall és Lancaster hercegségei időnként jelentős kifizetéseket követelnek olyan közintézményektől, mint az Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS), a hadsereg és az iskolák a föld és a víz használatáért. Ez azt jelenti, hogy a királyi birtokok olyan közintézményekből profitálnak, amelyeket maguk is adófizetők finanszíroznak.
A királyi birtokok így olyan közintézményekből profitálnak, amelyeket maguk is adófizetők finanszíroznak. A kritikusok ezt strukturális problémának tartják. Jelentések szerint Norman Baker volt miniszter a hercegségek alapvető átszervezését szorgalmazza. Véleménye szerint a vagyonnak nem a királyi család „magánkincstárához” hasonlóan kellene működnie, hanem állami tulajdonként kellene kezelni. A cél a közérdek és a királyi család anyagi hasznának egyértelműbb szétválasztása lenne.
