Várják vissza a Magyar Honvédséghez azokat a katonákat, akiknek a koronavírus elleni oltás fel nem vétele miatt kellett távozniuk a testülettől. Erről Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter beszélt újságíróknak az Országgyűlés Honvédelmi és rendvédelmi bizottságának keddi ülése után.
A tárcavezető a bizottság zárt ülésén adott tájékoztatást a koronavírus elleni vakcinát elutasító katonákkal szemben alkalmazott eljárások ügyéről. Az MTI a minisztert idézte, amikor arról írt, hogy a szakminiszter szerint várják vissza azokat, akik úgy gondolják, szeretnének a Magyar Honvédségben szolgálni.
A bizottság tagjanak többsége elfogadta az Európai Unió irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó műveletben (Althea) való magyar katonai szerepvállalásról szóló kormányhatározat módosításáról szóló beszámolót. Ennek lényege, hogy a Magyarországon készenlétben tartott tartalékerők engedélyezett létszáma 150-ről legfeljebb 300-ra emelkedett, és szükség esetén a korábbi 90 nap helyett legfeljebb 380 napra telepíthetők a műveleti területre.
Ruszin-Szendi Romulusz a vitában azt mondta: kiemelt jelentőségű Magyarország számára a Nyugat-Balkán, és az, hogy ott béke legyen, ezért fontos a magyar katonák részvétele a misszióban. Közölte: a magyar katonadiplomácia sikere, hogy 2024-től egy éven át magyar parancsnok vezette az EUFOR Althea műveletet, márciustól pedig Magyarország tölti be a parancsnokhelyettesi beosztást.
"Szándékunk, hogy a jövőben is vezessük a missziót" - jegyezte meg.
Azt mondta, ebben az évben 963 millió forint a misszió költsége, jövőre 2,7 milliárd forintot terveznek erre, de szerinte ez a befektetés megtérül, hozzájárul Európa biztonságához és erősíti a szövetségesek bizalmát is.
A vitában Novák Előd (Mi Hazánk Mozgalom) kifogásolta, hogy a beszámoló nem érdemi, csak egy "létszámjelentés", és szükségesnek nevezte, hogy a jövőben a bizottság érdemi beszámolót kapjon.
Simicskó István (KDNP) alelnök azt kérdezte, a missziókban hány magyar katona szolgál, erre a honvédelmi miniszter azt közölte, a külföldön szolgáló katonák száma továbbra sem éri el a jogszabályban rögzített legfeljebb 1200 fős keretet. Hozzátette: csak ott kezdeményeznek külföldi missziót, ahol van nemzetközi felhatalmazás, és Magyarországnak érdeke a szerepvállalás.
Bakos Csaba Attila (Tisza Párt) bizottsági elnök azt mondta: délelőtt a bizottság a paksi atomerőműben tartott ülést, ahol tájékoztatót hallgattak meg az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-ről mint kritikus infrastruktúráról. Felvetette: a bizottság meglátogatná a külföldi műveletben részt vevő katonákat, hogy személyesen győződhessenek meg áldozatos és eredményes munkájukról.
A bizottság Novák Előd javaslatára egyhangúlag úgy döntött, a jövőben rendszeresen meghallgatják a miniszter és a Honvéd Vezérkar főnökének beszámolóját a külföldi missziók tapasztalatairól.
A testület nem vette tárgysorozatba Novák Előd önálló indítványát, amely felhívta volna a kormányt, hogy november 30-ig dolgozzon ki jogalkotási koncepciót a koronavírus elleni vakcina fel nem vétele miatt elbocsátott katonák és honvédelmi alkalmazottak rehabilitálása érdekében. A kormánypárti képviselők amellett érveltek, hogy a javaslat szakmailag és jogilag is pontatlanul van megfogalmazva.
