Világszerte ünnepeltek a magyar közösségek

A történelem igazságszolgáltatásának nevezte a külhoni magyarok honosítását Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki részt vett a Nagy-Britanniában élő magyarok honosítási ünnepségén. A londoni magyar nagykövetségen március 15. alkalmából nyújtották át harmincnégy, Nagy-Britanniában élő magyarnak a honosítási okiratot. Trócsányi László igazságügyi miniszter a torontói magyar közösséggel emlékezett az 1848-as szabadságharcra. A tárcavezető beszédében elmondta, hogy a szabadságért való küzdelemnek folyamatosnak kell lennie, és mindig új célokra kell összpontosítania.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Szatmárnémetiben, több mint hatszáz ember előtt hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet 1848-ban felemelte fejét, és egy emberként indult harcba egy valóban fontos, szent ügyért. Mint mondta, 1848-ban  a magyarok önállóságot akartak, és azt kívánták, maguk dönthessenek a sorsukról. „Ez adott akkor erőt a nemzetnek és olyan erkölcsi alapot a szabadságharcnak, amelyet külső segítséggel és óriási katonai túlerővel is alig lehetett eltiporni” – fogalmazott. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke Sepsiszentgyörgyön emlékezett a magyar forradalomra. Mint mondta, az erdélyi magyarság – nem karddal és lándzsával, de – tovább vívja szabadságharcát, mert ma is vannak olyanok, akik meg akarják fosztani nemzeti identitása alapjaitól. A magyar nemzeti ünnep alkalmából kiadott üzenetében Victor Ponta román miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a románok és a magyarok együtt erősebbek.

A Vajdaságban a nemzetgazdasági miniszter mondott ünnepi beszédet. Varga Mihály elmondta, hogy a magyar nemzet egy új korszakba lépett, ami az utóbbi évek közös erőfeszítésével valósult meg.