Határon túl
Újraválasztották Kelemen Hunort
Újabb négy évig lesz az RMDSZ elnöke
Kelemen Hunornak nem volt kihívója. A kongresszusi küldöttek közül - akik 585 érvényes voksot adtak le - 575-en szavaztak bizalmat neki.
Az RMDSZ "újratervezés" jelszóval rendezett kongresszusán Kelemen Hunor programbeszédében a társadalomszervezés erősítésére helyezte a hangsúlyt. "Az etnikai képviselet terén nincs alternatívája az RMDSZ-nek. Nem újabb és újabb pártokra van szüksége a közösségnek, hanem nyitott, befogadó és mindig megújulni képes szövetségre" - mondta az RMDSZ újraválasztott elnöke.
Úgy vélte, az RMDSZ-nek is változnia kell, hogy megfeleljen a közösség elvárásainak. Mint mondta, az RMDSZ-nek nem arra kell összpontosítania, kinek az oldalán, és mikor kerül a bukaresti kormányba, hanem az erdélyi magyarsággal kell megerősítenie a kapcsolatát.
Az RMDSZ a kommunikációját is javítani akarja, nemcsak a magyar közösség, hanem a román többség tájékoztatása és meggyőzése érdekében is.
A kongresszusi küldöttek új alapszabályt is elfogadtak, amely megszünteti a politikai alelnöki tisztséget és a főtitkárság helyett újraalakítja a négy éve felszámolt ügyvezető elnökséget.
Kovács Péter, az RMDSZ eddigi főtitkára, a kongresszus főszervezője ezt az MTI kérdésére azzal indokolta, hogy az RMDSZ a pártosodást akarja így megelőzni. Rámutatott, a szakpolitikai munkát akarják "kiszervezni", és így bevonni a közösségépítésbe azokat a magyar civil szervezeteket, amelyek nem akarnak politizálni, de értékes tapasztalatokkal rendelkeznek saját területükön.
Az ügyvezető elnökség felépítésére és vezetőjére az újraválasztott szövetségi elnök tesz javaslatot a Szövetségi Képviselők Tanácsa júniusi ülésén.
Az RMDSZ tanácskozása szombaton a program módosításával és a kongresszusi dokumentumok elfogadásával folytatódik.
Vita az újratervezés szükségességéről és irányáról
A politikai vitában felszólalók közül sokan elismerték, hogy bizalomvesztést szenvedett el a szövetség, és változtatnia kell politikáján azért, hogy újraépítse a bizalmi viszonyt az erdélyi magyar közösséggel.
Az újratervezés mottót többen is vitatták, megjegyezvén, hogy a gépkocsik műholdas navigációját ellátó GPS-készülékek akkor adják ki ezt a jelszót, amikor a gépkocsi letért a megfelelő útról.
Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke, szenátusi frakcióvezetője úgy vélte, nem az RMDSZ, hanem a romániai demokrácia tévesztett utat. Ez utóbbi teszi szükségessé a célok és eszközök újragondolását. A politikus szerint ugyanis megrendült a demokráciába és a politikába vetett bizalom a romániai társadalomban, sokan csodára várnak, és a csodavárás könnyen lehet egy autoritárius rezsim előszobája.
Kovács Péter főtitkár szerint rég volt ilyen nehéz helyzetben az erdélyi magyarság. Arra utalt, hogy 2004 óta nem szavaztak annyian az RMDSZ-re, mint amennyi szavazatot 2014 őszén Klaus Iohannis államelnök kapott a magyaroktól. Hozzátette, a közösség szolgálatát kell a munka középpontjába állítani, több alázat és őszinteség, nagyobb odafigyelés szükséges a bizalom visszaszerzéséhez.
Borbély László, a szövetség politikai alelnöke azt hangsúlyozta, az újratervezésnek az eszközöket kell megcéloznia, mert a szövetségnek nem sikerült megfelelően „eladnia a piacon” az eredményeit.
Verestóy Attila szenátor úgy vélte, az RMDSZ 1989 óta építi az autonómiastruktúráit, és az újratervezés által ahhoz az alaphoz kell visszatérni, amelyre évtizedeken át épült a szövetség. Úgy vélte, azt kell célul kitűzni, hogy a 2016-os parlamenti választások után ott legyen az RMDSZ a kormányban.
A kongresszus tapssal jelezte szolidaritását Nagy Zsolttal, az RMDSZ büntetését töltő egykori távközlési miniszterével, aki a börtönből írt levelet a kongresszusnak. Nagy Zsolt többek között azt üzente, hogy nemcsak vállalni kell a munkát a közösségért – amint erről a korábbi kongresszuson beszélt -, hanem kötelező ezt megtenni.