Határon túl
Tusványos: Kormányzati támogatást kapnak külhoni magyar projektek
Varga: Növekedési pályán a magyar gazdaság, működnek a reformok
Az erdélyi beruházásokra 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre, Felvidéken pedig a Martosi Szabadegyetem fejlesztését szolgáló kulturális projektet 50 millió forinttal támogatja a kormány – részletezte az államtitkár.
„Azokat a projekteket vettük elő, amelyek sürgősek, amelyeket el kell kezdeni a következő tanév szempontjából. Azon kívül olyan döntésekről van szó, felújításokról elsősorban, amelyeket még az idei évben meg lehet valósítani, vagy el lehet kezdeni. Ezért van az, hogy a júliusi ülésen döntött a kormány" - mutatott rá Potápi Árpád János.
Pásztor István elmondta: négy vajdasági projekt idén összesen 850 millió forintos támogatásban részesül.
„Ezek a nagy volumenű támogatások hosszú távra indítanak el, tartanak talpon elképzeléseket, amelyek a magyar közösség megmaradásához, megkapaszkodásához szükségesek” – hangsúlyozta a VMSZ elnöke.
Az ötmillió eurós költségvetésből felépült, októbertől beköltözhetővé váló Európa Kollégium több mint 400 Újvidéken tanuló vajdasági magyar fiatal számára biztosít otthont. A kollégium idei (négy hónapos) működtetésére 65 millió forintot fordít a magyar kormány, a továbbiakban pedig évente 200 millió forintot szán arra, hogy közösségi működtetésben tartsa a vajdasági magyar közösség egyik legnagyobb fejlesztését.
Százmillió forintos keretösszeggel megkezdődik a vajdasági tanya- és peremvárosi gondnoki rendszer felállítása és működtetése: öt-öt vajdasági önkormányzat területén 15 olyan gépjárműre van szükség, amivel a legfélreesőbb helyeken is a magányos idősek segítségére siethet a munkába álló 24 szociális gondozó. Pásztor István elmondta: a nagybecskereki nővérek tulajdonába visszakerült zárdaépület megvásárlását és felújítását is támogatja a magyar kormány, hogy ott közösségi tér épülhessen ki a közép-bánáti régió részére. Az idei támogatás összege 150 millió forint, jövőre és 2017-ben pedig a projektben 300-300 milliós forrásigénnyel számolnak.
A Pannon Rádió és Televízió működéséhez szükséges eszközök biztosítására 60 millió forintot juttatnak.
A sajtótájékoztatón kiderült: Erdélyben főleg a magyar történelmi egyházak tulajdonában lévő ingatlanok felújítására, fejlesztésére ítélt meg támogatásokat a kormány: a legnagyobb összeget, több mint 940 millió forintot a kolozsvári református Bornemissza-Szilvássy ház felújítására szánták.
Támogatásban részesült továbbá a sződemeteri református kulturális központ kialakítása, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Líceum tanműhelyének létrehozása, a kolozsvári Vallásszabadság Háza, illetve Unitárius Püspöki Ház felújítása, a kolozsvári Szent Mihály-templom felújítási tervdokumentációjának elkészítése, a szatmárnémeti katolikus Hám János óvoda felújítása, illetve az Áldás Népesség Társaság inaktelki művelődési és oktatási központjának kialakítását célzó, három ütemben megvalósuló projektje. A Zöld Erdély egyesület a volt lövétei Római Katolikus Népfőiskolának otthont adó ingatlan újjáépítésére kap jelentősebb összeget.
Varga Mihály: Növekedési pályán a magyar gazdaság
A gazdasági tárca vezetője elmondta, hogy az autóhiteleket ugyanúgy forintosítanák mint a lakáshiteleket A devizában nyújtott gépjármű és személyi hitelek állománya majdnem 300 milliárd forint, a szerződések száma pedig meghaladja a 200 ezret.
Növekedési pályán a magyar gazdaság, működnek a reformok, a konszolidáció lezárult, az a kérdés, a növekedést hogyan lehet stabilabbá tenni, mostantól ezen kell dolgozni - mondta Varga Mihály egy tusnádfürdői kerekasztal-beszélgetésen. A nemzetgazdasági miniszter felidézte: 2010-ben, amikor a jelenlegi kormány elkezdte működését, a tíz legkockázatosabb ország között szerepelt Magyarország Görögországgal együtt, "egy csőd előtt álló ország voltunk". Magyarország ma már fényévekre van Görögországtól, amely jelenleg is lélegeztető gépen van. Be kellene vallaniuk az unió tagjainak és a külső finanszírozóknak is, hogy csődben van, amit saját maga nem tud kezelni - mondta a tárcavezető.
Magyarország ezzel szemben a 2008-ban felvett IMF-hitelt, a több mint 7 milliárd eurót visszafizette. Az Európai Bizottságtól felvett több mint 5,5 milliárdból 4 milliárdot törlesztett, a maradékot jövőre, és "aztán nekik is megköszönjük a segítséget" - közölte.
Élhető országot kell létrehozni
Olyan államot kell építeni, amely közösségekként tudja befogadni az etnikai, vallási csoportokat, és akkor nem kell nehéztüzérséget bevetni Európa közepén - hangoztatta Martonyi János Háború és béke között - a hidegháború peremén címmel rendezett pódiumbeszélgetésen. Az ukrajnai válsággal kapcsolatban a volt külügyminiszter rámutatott: Oroszország bebizonyította, hogy erős és tárgyalni kell vele. Mindazonáltal úgy vélte, kényszer van olyan megállapodás megkötésére, amelynek - ha megvalósul - pozitív kisugárzása lehet a közép-európai országok egymás közötti viszonyára is.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kifejtette: Ukrajna számára csak az hozhat megoldást, ha valamennyi ott élő nemzetiség számára élhető országgá tud átalakulni, hiszen a kisebbségi jogok biztosítása nélkül nem lesz tartós béke. Elmondta: az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta a katonai és polgári áldozatok számát hat és hatvanezer közöttire becsülik, a menekültek száma pedig meghaladta az egymilliót. A KMKSZ elnöke megköszönte a kárpátaljai magyarság megmaradását segítő budapesti kormányprogramokat. Megjegyezte, hogy feszültséget érzékel Ukrajna és Magyarország viszonyában, s Kijevben sokan oroszbarátsággal, revizionista célokkal vádolják Budapestet.
Cristian Parvulescu bukaresti politológus előadásában úgy vélte, megvan az a hozadéka a válságnak, hogy megerősítette a NATO szolidaritását. Jelezte: Románia azt szeretné, ha a regionális válság rendezése a mintegy negyven százaléknyi oroszajkú lakosságú, többségében román nyelvű Moldovára is kiterjedne. A bukaresti politológus úgy vélte, a román-magyar bizalmatlanság felszámolására is az európai építkezés folyatatása hozhat megoldást, Európa föderatív szerkezetű "ütközőzóna" lehetne Amerika és Oroszország között.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a magyar közélet pozitívumaként üdvözölte azt az összefogást, amely a kárpátaljai segítségnyújtás szándékával létrejött. Felidézte: a Krím orosz annektálása után Orbán Viktor miniszterelnök – a visegrádi kormányfőkkel együtt – az elsők között ítélte el a nemzetközi jog megsértését. Leszögezte: Magyarország alapvető érdeke, hogy ne legyen Oroszország szomszédja és Ukrajna stabilitása az ott élő magyarok miatt is kulcsfontosságú számára.
A pódiumbeszélgetést moderáló Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt a következtetést vonta le, hogy a korszakhatárt jelző geopolitikai válság megoldásához elkerülhetetlen megteremteni az etnikai közösségek együttélésének kereteit.
Nem hungarikum vitatkozni az EU-val
Nem rendkívüliek azok a nézeteltérések, amelyek Magyarország és az Európai Unió között adódtak, a régebbi tagállamok is sokszor vitába szállnak Brüsszellel érdekeik érvényesítéséért - állapították meg egybehangzóan kormánypárti és ellenzéki politikusok a témáról rendezett vitán.
Deutsch Tamás néppárti EP-képviselő a felmerült feszültségek egy részét onnan eredeztette, hogy a 2004-es bővítéskor az Európai Unió régi tagállamai szerinte nem voltak felkészülve a közép-európai és balti országok csatlakozására és azóta is a "demokrácia letéteményeseiként" lekezelik a volt kommunista tagállamokat.
Sallai Róbert Benedek, az LMP parlamenti képviselője az akkor belépett új tagállamokat is felkészületlennek nevezte, és szerinte nem baj az, ha kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország vagy valamely más tagállam ellen például a környezet hatékonyabb védelmét számon kérve.