Semjén Zsolt: Az összefogás erkölcsi parancs

Az RMDSZ kongresszusát határon túli magyar szervezetek vezetői is köszöntötték. Berényi József, a Magyar Koalíció Párjának (MKP) elnöke a felvidéki magyarság üzenetét, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke a kárpátaljaiak, Juhász Sándor, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének az elnöke a horvátországiak, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke a szlovéniai magyarok üzenetét tolmácsolta.

Klaus Iohannis államfő üzenetében a 25 éves RMDSZ-nek a romániai demokrácia megerősítésében játszott szerepét méltatta, amit a szövetség együttműködésre való nyitottságának és a párbeszédkészségének tulajdonított.

Az államfő úgy vélte, hogy az RMDSZ és a többi romániai párt közötti párbeszéd vezetett a kisebbségi jogok elismeréséhez és a többség-kisebbség viszonyának javításához Romániában. Leszögezte: van még tennivaló, és a román társadalomnak szüksége van arra, hogy a magyar közösség politikai képviselői hozzájáruljanak a romániai politika megújításához, amit - nemzetiségtől függetlenül - a választók is elvárnak.
Victor Ponta kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke - amely pártnak korábban a jelenleg ellenzékben lévő RMDSZ koalíciós partnere volt - azt kérte szövetségtől, hogy őrizze meg párbeszédkészségét, mert párbeszéddel a magyar közösség valamennyi legitim célkitűzését megvalósíthatja. A miniszterelnök azt állította, hogy maga is nyitott a párbeszédre, ugyanakkor megjegyezte: aligha állítható, hogy Romániában diszkriminálják a kisebbségeket Iohannis államfővé választása után. Ponta kijelentette: az RMDSZ a romániai magyarság egyetlen legitim képviselője.
Alina Gorghiu, a román jobbközép ellenzéket tömörítő új Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke köszönetet mondott az RMDSZ választóinak azért, hogy a tavaly novemberi elnökválasztáson a legtöbben a PNL jelöltjét, Iohannist támogatták. A PNL másik társelnöke, Vasile Blaga szerint ez nemcsak azt üzente az RMDSZ-nek, hogy lépjen ki a Ponta-kormányból, hanem azt is, hogy a PNL-lel közösen kell a politika megújításán dolgoznia, annál is inkább, mert mindkét politikai erő az Európai Néppárt (EPP) tagja.
A PNL vezetői hosszú távú, tíz évre szóló együttműködést ajánlottak az RMDSZ-nek. Kifejtették, hogy Romániában is fennáll a szélsőséges pártok előretörésének veszélye, ha a demokratikus erőknek nem sikerül megújulniuk úgy, ahogyan azt a választók elvárják tőlük.
Mario David, az európai Néppárt (EPP) alelnöke üdvözlő beszédében kifejtette: az autonómia az etnikai identitás megőrzését szolgálja, és az RMDSZ autonómiatervezete az európai modellen alapul. Úgy vélte, fontos, hogy erről társadalmi párbeszéd alakuljon ki. "Az autonómia nem jelent fenyegetést az állami stabilitásra" - jelentette ki a teremben ülő román miniszterelnök és pártvezetők felé fordulva.
Hans Heinrich Hansen, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke a romániai magyar közösséget ért jogsérelmekről beszélt: a közösségi jelképek használatának korlátozásáról, az államosított egyházi javak visszaszolgáltatásának megkérdőjelezéséről, az etnikai autonómiatörekvések közbiztonsági veszélyforrássá minősítéséről. Mint mondta, mindez elfogadhatatlan egy európai demokráciában. A többségnek meg kell értenie, hogy a kisebbségeknek biztosított jogok nem rövidítik meg semmivel - hangsúlyozta.