Határon túl
Román külügy: kisebbségi kérdésekben nem érvényes a kölcsönösség elve
Erre nem tér ki a két állam közötti jószomszédsági szerződés
A Külügyminisztérium a kolozsvári polgármesteri hivatal kérésére fejtette ki az álláspontját abban a perben, amelyet egy Hollandiában bejegyzett, a magyar nyelvi jogokért küzdő egyesület indított a kolozsvári polgármesteri hivatal ellen a kétnyelvű (román-magyar) helységnévtábla kihelyezéséért.
A 2014 októberében keltezett nyolc oldalas dokumentumot – mely áttekinti a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi egyezményeket, és összehasonlítja a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség helyzetét – a felperes jogi képviselői juttatták el az MTI-nek.
Szijjártó Péter is reagált a bejelentésre. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar közösség jogainak "érvényesülése, vagy részben érvényesülése, vagy nem érvényesülése" nyilvánvalóan megkerülhetetlen témája lesz a román külügyminiszter február végére tervezett budapesti egyeztetésnekj.
Szijjártó Péter szerint stratégiai partnerként kell tekinteni Romániára több okból is: az ott élő magyar közösség miatt, továbbá azért, mert Németország után Románia a második legnagyobb exportpiaca Magyarországnak, és azért is, mert a közép-európai együttműködés nagyon fontos, "együtt tudunk erősek lenni". Ugyanakkor Magyarországnak határozottan képviselnie kell az álláspontját.