Megbírságolták a Székely szabadság napjának szervezőit

Magyarellenes gyűlöletszításért bírságolt a román médiahatóság
Idegengyűlölő kijelentésekért és etnikai gyűlöletszításért 50 ezer lejre (3,5 millió forint) bírságolta a román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a B1 hírtelevíziót csütörtökön, Radu Banciu műsorvezető sorozatos magyarellenes kijelentései miatt. A médiahatóság - Turos Lórándnak, a testület magyar nemzetiségű tagjának a kezdeményezésére - vizsgálta, miként foglalkoznak a román hírcsatornák és a köztelevízió annak a kézdivásárhelyi férfinak az ügyével, akit az ügyészség azzal gyanúsít, hogy házi készítésű bombát akart felrobbantani december elsején, Románia nemzeti ünnepén. A legkirívóbb törvénysértést a B1-nél tapasztalták, a Antena 3 hírtelevíziót pedig figyelmeztetésben részesítették valótlan állításokért, bizonyítékok nélküli vádaskodásért - tájékoztatta az MTI-t Turos Lóránd. "Nagyon éles vita volt a CNA nyilvános ülésén, amelyre Radu Banciu is eljött. Mi azt gondoltuk, hogy szerepet játszik, de gyakorlatilag komolyan úgy gondolja, hogy minden magyar Románia ellensége. Egyáltalán nem tűnt úgy, hogy viccnek szánja" - részletezte a CNA tagja. Felidézte: a B1 csatornát Banciu műsora miatt törököket, muzulmánokat sértő kijelentésekért kétszer is megbüntették, egyszer 20 ezer, második alkalommal pedig 30 ezer lejre.
Az RMDSZ csütörtöki hírlevelében Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke reagált a CNA döntésére. "Médiamanipuláció és nem kevés súlyos torzítás hangzott el a Realitatea, Antena3, RTV és B1 televíziók műsorában a kézdivásárhelyi események kapcsán, amelynek egyértelműen az volt a célja, hogy rossz színben tüntessék fel a magyar közösséget. Ez a napokon át tartó uszítás hosszú távon is veszélyezteti a többség és kisebbség viszonyát, képes lehet lerombolni azt a toleranciát és társadalmi békét, amelyet a román és a magyar kisebbség 26 év alatt kiépített" - jelentette ki az RMDSZ ügyvezető elnöke.

Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének a nevére tízezer lejes (hétszázezer forint) bírságról szóló jegyzőkönyvet, László Györgynek, a Marosszéki Székely Tanács elnökének a nevére pedig hatezer lejes (négyszázhúszezer forint) bírságról szóló jegyzőkönyvet kézbesítettek szerdán.

A csendőrség Izsák Balázsnak azt rótta fel, hogy nem iktatta a csendőri egységnél is a rendezvény előtt legkevesebb 48 órával a rendezvény lezajlásáról szóló nyilatkozatot, és a székely vértanúk emlékművénél tartott megemlékezés után „engedély nélkül szervezett” felvonulást a prefektusi hivatal elé.

László Györgynek - aki a szervezők által biztosított önkéntes rendfenntartók munkáját irányította - azt rótták fel, hogy szervezőként részt vett az „engedély nélküli” felvonuláson.

A csendőrség írásos figyelmeztetésben részesítette Gáspár Sándort, a székely szabadság napjának programjáért felelős szervezőt is.

Izsák Balázs az MTI-nek elmondta, hogy több alkalommal is egyeztettek a csendőrség vezetőivel a megemlékezés és a felvonulás lezajlásáról. Az egyeztetések egyikén személyesen adta át a csendőrség parancsnokának a városházán bejelentett forgatókönyvet és a bírósági határozatot, amely a bejelentés tudomásul vételére kötelezte a polgármestert. Hozzátette, mindezt a csendőrséggel folytatott megbeszélés jegyzőkönyvében is rögzítették. „Ha egy általuk is aláírt jegyzőkönyv tartalmazza, hogy tőlem az iratokat átvették, de ezeket nem iktatták, akkor a felelősség az övék” - jelentette ki Izsák Balázs.

Hozzátette, hogy mindenképpen megtámadja a bírságolási jegyzőkönyvet a bíróságon. Elmondta, hogy a két évvel ezelőtti felvonulás után tizenkétezer lejes bírságot róttak ki az SZNT nevében szervezőként eljáró Siculitas egyesületre. Azt is megtámadta a bíróságon, de még elsőfokú ítélet sem született a perben.

László György az MTI-nek elmondta, hogy egyértelmű megfélemlítési akciónak tartja a bírságot, amelyet maga is peres úton készül kifogásolni. „Így próbálják befogni a szájunkat!” - magyarázta az SZNT jegyzői tisztségét is betöltő László György.

Múlt csütörtökön, a székely szabadság napján a szervezők becslése szerint mintegy tizenötezer tüntető követelt Marosvásárhelyen autonómiát Székelyföldnek. Az SZNT a korábbi évek tapasztalatából tanulva több mint egy évvel a rendezvény előtt jelentette be a megemlékezést és a felvonulást a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnál. A törvény értelmében a polgármester a bejelentés utáni 48 órában tilthatta volna be a rendezvényt.

Dorin Florea polgármester tiltó határozat helyett csak levélben tájékoztatta a szervezőket arról, hogy korainak tartja a bejelentést. Ennek a levélnek az értelmezését kérő per végén kötelezte a polgármestert a törvényszék a bejelentés tudomásul vételére. A hivatal fellebbezett ugyan, de a másodfokú eljárásra nem került sor a székely szabadság napja előtt.

Lucian Goga prefektus két nappal a rendezvény előtti nyilatkozatában törvénytelennek minősítette a felvonulást. Álláspontját azzal magyarázta, hogy a polgármesteri hivatal fellebbezése felfüggesztette a szervezők számára kedvező elsőfokú törvényszéki határozatot mindaddig, amíg jogerős ítélet nem születik az ügyben.

Felháborodásának adott hangot az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatban   Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke amiatt, hogy a román hatóságok képviselői magyar emberek gyülekezéshez és szimbólumhasználathoz való jogát korlátozták március 10-én, a székely szabadság napján Marosvásárhelyen és március 15-én Kolozsváron.

"A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiltakozik az ellen, hogy Marosvásárhelyen a csendőrség 84 magyar embert bírságolt meg azután, hogy békés, incidensektől mentes szabadságnapi felvonuláson vett részt, mindeközben Kolozsváron a csendőrség olyan illegálisnak nevezett zászló eltávolítását követelte a békésen felvonuló március 15-i tömegből, amely hivatalosan is elfogadott szimbólum Romániában" - áll a Kelemen Hunor által aláírt nyilatkozatban. 

 Az RMDSZ elnöke szerint a szabadságjogokat sértő intézményi túlkapások folytán még inkább csökken a magyar közösség amúgy is megingott biztonságérzete. "Nyomatékosan kérjük, hogy Erdély városaiban vessenek véget a magyarság ellen irányuló egyértelmű boszorkányüldözésnek, hiszen evidens, hogy Marosvásárhelyen és Kolozsváron is békésen ünneplő közösségre vetették ki hálójukat a csendőrségi alkalmazottak. Hangsúlyozottan követeljük, hogy a közbiztonság felelősei a közveszélyek elhárításával foglalkozzanak, ne békés embereket bírságoljanak meg, ne az Erdély-zászló vagy székely zászló eltávolítását tekintsék hivatali teendőik kiteljesítésének" - áll a dokumentumban.

Az RMDSZ elnöke mindkét esetben kérte a hatóságokat: indokolják meg az eljárásaikat. Úgy vélte, az alaptalan szankciók kirovása ellentmond a jogállamiság elveinek. "A romániai magyarság nem olyan országban akar élni, ahol folyamatosan megfélemlítik!" - áll Kelemen Hunor csütörtöki állásfoglalásában. 

Nyolcvannégy ember bírságoltak meg összesen 70 800 lej (4,95 millió forint) értékben a székely szabadság napja marosvásárhelyi megemlékezés és tüntetés videófelvételeinek tanulmányozása után - tudatta a román csendőrség. A közlemény szerint ötven embert azért bírságoltak meg összesen 61 ezer lej (4,27 millió forint) értékben, mert az érintettek „be nem jelentett, be nem iktatott, vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek; szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor azt tapasztalták, hogy a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedetek történtek”.

A csendőrség tájékoztatása szerint harmincnégy embert csendháborításért bírságoltak meg összesen 9800 lej (686 ezer forint) értékben. A csendőrség veszélyes tárgy viselésének a tettenéréseként számolt be közleményében arról az esetről, amikor egy résztvevő a zsebkésével faragta le a zászlórúdja hegyesnek talált végét. A hatóság közölte, hogy az illetőt átadták a rendőrségnek.

Ciprian Caluser szóvivő elmondta, Marosvásárhelyen még soha semmilyen rendezvény kapcsán nem róttak ki ennyi bírságot, mint most. A begyűjtésére vonatkozó kérdésre Ciprian Caluser elmondta, a csendőrség javaslatára, a szervezőkkel egyetértésben gyűjtötték össze a rendezvény területének a bejáratánál a hosszabb, vastagabb, vagy hegyes végű zászlórudakat. Arra a kérdésre, hogy március 15-én, a magyar nemzeti ünnepen, és december elsején a román nemzeti ünnepen is hasonlóképpen járnak-e el, a szóvivő kijelentette, nem hasonlíthatók össze ezek az események a Székely szabadság napjával.