Határon túl

Magyar járást szeretne a KMKSZ

A szervezet nyitna a civilek irányába

A kárpátaljai magyarlakta települések többségét magában foglaló járás kialakítását és a magyar tannyelvű iskolák irányításának magyar kézbe adását szeretné elérni a tervezett ukrajnai reformok során a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ)  - jelentette ki Brenzovics László, a szervezet elnöke, az ukrán parlament képviselője szombaton Aknaszlatinán.

A KMKSZ alapszervezeti elnökeinek éves konferenciáján elmondott beszédében Brenzovics kiemelte: a parlamenti választások eredményei előrevetítik az országban régóta tervezett területi-közigazgatási reform megvalósítását, amely során a hatalom jelentős mértékű decentralizációja, a területi-közigazgatási egységek átalakítása, mindenekelőtt a járások, települési önkormányzatok nagyszabású összevonása várható. A KMKSZ fő célja és feladata, hogy a közigazgatási reform során Kárpátalján egy olyan 150 ezer lakosú járást alakítsanak ki, amely magában foglalná a megye magyarlakta településének túlnyomó többségét, mert csak ez a megoldás biztosíthatja a kárpátaljai magyarság mint közösség fennmaradását, hiszen ha ezt nem sikerül elérni, akkor a magyarok aránya külön-külön elenyésző lesz az újonnan létrejövő nagy járásokon belül, és rövid idő alatt felmorzsolódik a magyar közösség.
A KMKSZ elnöke kifejtette: a tervezett ukrajnai átalakulások során el kell érni, hogy a kárpátaljai magyarság kezébe kerüljön a megye magyar tannyelvű oktatási intézményeinek irányítása, létrejöjjön egy magyar tankerület.
A tanácskozás egyik központi kérdése volt a KMKSZ felkészülése a jövő márciusban esedékes ukrán helyhatósági választásokra. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kampány során a szövetségnek nyitnia kell a civil szervezetek felé, szorosabb együttműködést alakítva ki velük hathatósabb magyar érdekképviselet létrehozása érdekében.
A fórum nyilatkozatot fogadott el, amely egyebek mellett leszögezi, hogy a KMKSZ teljes mértékben támogatja az ukrajnai béke megteremtésére irányuló törekvéseket, az európai integrációt, a demokrácia és a jogállamiság létrehozását. Kiemelten fontosnak nevezi a dokumentum, hogy az Ukrajnában élő nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok helyzete mielőbb rendeződjön az európai normáknak megfelelően.